Üdvözöljük a

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal friss információkat tett közzé a KATA és szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozások szüneteltetését illetően. | Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal friss információkat tett közzé a KATA és szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozások szüneteltetését illetően.

Szerző: NAV | 2020. május 8.

Az egyéni vállalkozó egy hónaptól két évig tartó időtartamra szüneteltetheti tevékenységét. A szüneteltetést a vállalkozó a Webes ügysegéddel jelentheti be a Belügyminisztériumhoz.

A tevékenység a bejelentést követő naptól szünetel. A szüneteltetés végén a tevékenység folytatását is be kell jelenteni.

A tevékenység szüneteltetését és újraindítását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) külön nem kell bejelenteni, mert erről a Belügyminisztériumtól értesül.

 

1. Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének időtartama és bejelentése

 

Az egyéni vállalkozó egy hónaptól két évig tartó időtartamra szüneteltetheti tevékenységét. A szüneteltetést a vállalkozó a Webes ügysegéddel jelentheti be a Belügyminisztériumhoz.

A tevékenység a bejelentést követő naptól szünetel. A szüneteltetés végén a tevékenység folytatását is be kell jelenteni.

A tevékenység szüneteltetését és újraindítását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) külön nem kell bejelenteni, mert erről a Belügyminisztériumtól értesül.

 

2. Korlátozások a szünetelés alatt

Az egyéni vállalkozó a szünetelés tartama alatt:

  • egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet,
  • egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat,
  • vállalkozói minőségében adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést nem kérhet, költségvetési támogatást nem igényelhet (sem a szünetelés időtartamára, sem a szünetelés megszűnését követően),
  • túlfizetés visszatérítését nem kérheti.

3. Adókötelezettségek a szünetelés alatt

 

3.1. Az szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók

Az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallást nem kell benyújtania a magánszemélynek, ha tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette, de ettől függetlenül a szünetelés időszakában is be kell vallania az adóévben

  • kisvállalkozói kedvezménnyel,
  • fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,
  • foglalkoztatási kedvezménnyel,
  • kisvállalkozások adókedvezményével

kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét.

Ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóév utolsó napján szünetelteti, akkor a bevallásában

  • kisvállalkozói kedvezmény,
  • fejlesztési tartalék,
  • foglalkoztatási kedvezmény címén a jövedelmét (bevételét) nem csökkentheti,
  • nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.

A szünetelés időszakában továbbá költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el.

 

Ha a magánszemély folytatja egyéni vállalkozói tevékenységét, akkor a szünetelés ideje alatt felmerült elengedhetetlen kiadásait a folytatás évében a költségei között elszámolhatja és a szünetelés ideje alatt beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzési árának értékcsökkenési leírását elkezdheti.

A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig

  • befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,
  • igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek

minősül, amit az egyéni vállalkozónak a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie.

A szünetelés elejének adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A szünetelésig keletkezett további bevallási, adófizetési kötelezettségeit a vállalkozó a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.

A bevallással még le nem fedett időszakról soron kívül, legkésőbb a szünetelés kezdő napját követő 30 napon belül kell bevallást benyújtania (kivéve a személyijövedelemadó-bevallást). Bevallással le nem fedett időszak például havi gyakoriságú kötelezettségeknél és április 10-ei kezdetű szünetelés esetén az április 1. és 9. közötti időszak.

A nem kiegészítő tevékenységű (nem nyugdíjas) egyéni vállalkozóknak a járulékokkal és a szociális hozzájárulási adóval összefüggő, soron kívüli bevallást az ’58-as jelű nyomtatványon kell benyújtaniuk. Ha az egyéni vállalkozó cégautóadó fizetésére kötelezett, akkor pedig szünetelés esetén a ’01-es bevallást kell soron kívül benyújtani.

Ha az egyéni vállalkozó munkavállalókat foglalkoztat, és a szünetelés ideje alatt a munkavállalók munkaviszonyát nem szünteti meg – például ebben az időszakban fizetés nélküli szabadságon vannak –, a ’08-as bevallásokat havonta akkor is be kell adnia. A foglalkoztatási jogviszony adatszolgáltatási kötelezettséget von maga után akkor is, ha a munkavállaló után nincs sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettség.

A tevékenység szüneteltetése alatt az egyéni vállalkozónak a szüneteltetés alatt keletkezett adókötelezettségeit nem kell teljesítenie, valamint nem kell pénzforgalmi számlát sem fenntartania.

A biztosított (nem nyugdíjas), tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak a szünetelés ideje alatt a biztosítása is szünetel. A biztosítás szünetelésének kezdő és befejező időpontját be kell jelenteni a NAV-hoz a ’T1041 jelű adatlapon.

Az egyéni vállalkozónak a biztosítás szünetelése miatt egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, a szünetelés kezdő napjától fogva feltéve, hogy ezen kívül más biztosítási jogviszonnyal, például munkaviszonnyal nem rendelkezik, és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosult.

A járulékfizetéshez az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban is kitölthető „Eüszolg. járulékfiz-bejelentés” elnevezésű szolgáltatással vagy a ’T1011 jelű adatlapon kell a NAV-hoz bejelentkezni. A bejelentés során a fizetési kötelezettség kezdő dátumaként a szünetelés kezdő napját kell feltüntetni.

A foglalkoztatottak munkaviszonyának esetleges megszüntetését, vagy a fizetés nélküli szabadság miatt a biztosítási jogviszonyuk szünetelését az őket foglalkoztató egyéni vállalkozónak a szünetelés időtartama alatt is be kell jelenteni a ’T1041 jelű adatlapon. Felhívjuk szíves figyelmüket a veszélyhelyzet fennállása alatti időszak speciális szabályaira, amelyeket külön tájékoztatóban ismertetünk:

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/A_fizetes_nelkuli_sza20200427.html.

 

3.2. A katás egyéni vállalkozók

Ha az egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) alanya, és szünetelteti a vállalkozási tevékenységét, akkor azokra a hónapokra mentesül a tételes adó megfizetése alól, mely hónapok egészében szünetelteti a tevékenységét és a szünetelés időtartama alatt nem végez kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát.

A kisadózó egyéni vállalkozónak a NAV-hoz be kell jelentenie a ’T101E jelű űrlapon azt a tényt, hogy a vállalkozói tevékenység szüneteltetése miatt mentesül a havi tételes adó megfizetése alól. A mentesülés kezdő hónapjára tehát a kata-alanynak nem elegendő a Webes Ügysegéddel bejelentést tennie, hanem a tételes adó alóli mentességről külön a NAV-nál is nyilatkoznia kell. A bejelentést nem kell havonta megismételni a szünetelés időtartama alatt.

Előfordulhat, hogy a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama alatt mégis olyan munkát végez, ami egyébként beletartozik kisadózó vállalkozói tevékenységébe. Ekkor azonban az adott hónapban a tételes adót meg kell fizetnie.

Ha a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó főállású, akkor azokban a hónapokban, amelyek egészében szünetelteti a tevékenységét, szünetel a biztosítása. Kivételt jelent, ha a szünetelés időszakában kisadózói tevékenységébe tartozó munkát végez, mert ekkor a biztosítása sem szünetel.

A főállású kisadózóknál az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség bejelentésének módja megegyezik a 3.1. pontban foglaltakkal.

Ha a tevékenységét szüneteltető kisadózó egyéni vállalkozó alkalmazottat foglalkoztat, akkor a foglalkoztatottra vonatkozó bejelentési, bevallási kötelezettségei megegyeznek a 3.1. pontban foglaltakkal.

 

4. A szünetelésre vonatkozó speciális szabályok a veszélyhelyzet idején

 

Az 1. pontban írtakhoz képest eltérő szabályok vonatkoznak a tevékenységük szüneteltetését a veszélyhelyzet idején bejelentő egyéni vállalkozókra.[1]

4.1. Azok az egyéni vállalkozók, akik a vállalkozói tevékenység szünetelését 2020. március 11-e és 2020. március 30-a között jelentették be, azért, hogy az időközben bevezetett adózási könnyítéseket – mint például az egyéni vállalkozók szociális hozzájárulási adó alóli mentessége, járulékkedvezménye vagy a kisadózó vállalkozások tételes adó alóli mentesülése március hónaptól kezdődően – igénybe tudják venni, két lehetőség közül választhatnak. 2020. május 3-áig jelenthették be a Belügyminisztériumhoz

 

  • a tevékenység szünetelése iránti bejelentés visszavonását vagy
  • a szüneteltetett tevékenység folytatását.

 Bővebb tájékoztatást a következő oldalon kaphatnak: https://www.nyilvantarto.hu/hu/evig.

 

a) A tevékenység szünetelése bejelentésének visszavonása

A bejelentés visszavonása esetén a Belügyminisztérium a tevékenység szünetelésének kezdő időpontjára vonatkozó adatot úgy törli a nyilvántartásból, hogy az mint törölt adat se legyen megismerhető.

Ha jogszabály az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteléséhez jogkövetkezményt fűz, akkor a szünetelés iránti bejelentés visszavonása esetében úgy kell tekinteni, hogy a szünetelés nem következett be. Az az időtartam, amely a tevékenység szünetelésére irányuló bejelentés és a szünetelésre vonatkozó adatnak a vállalkozói nyilvántartásból való törlése között eltelik (vagyis lényegében a szünetelés időtartama), a hatósági jogviszony alapján fennálló, az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére és jogosultságok gyakorlására vonatkozó határidőbe nem számít bele. Ha a határidő a szünetelés időtartama alatt járna le, a határidő az adattörlést követő tizenötödik napon jár le.

b) A szüneteltetett tevékenység folytatása

A szüneteltetett tevékenység folytatása esetén a szünetelés időtartama egy hónapnál rövidebb is lehet.

 

4.2. Azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik a tevékenység szüneteltetésére vonatkozó bejelentést 2020. március 30-át követően, de még a veszélyhelyzet ideje alatt tették (teszik) meg, a szünetelés minimális időtartamára vonatkozó egy hónapos időtartamot nem kell alkalmazni. Ez pedig azt jelenti például, hogy ha egy egyéni vállalkozó 2020. április 5-én bejelentést tett a szünetelésről, akár még április hónapban úgy dönthet, hogy folytatja a tevékenységét.

 

4.3. Az adókötelezettségeket érintő változások

A szüneteltetett tevékenység folytatását vagy a tevékenység szünetelésének visszavonását sem kell a NAV-hoz külön bejelenteni, mert erről a Belügyminisztériumtól értesül.

4.3.1. Az szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók

Az szja hatálya alá tartozó, nem kiegészítő tevékenységet folytató (nem nyugdíjas) egyéni vállalkozók esetében a bejelentés visszavonása azzal jár, hogy a biztosítási jogviszonyuk sem szünetel. A tevékenységüket folytató egyéni vállalkozók esetében pedig a biztosítás rövidebb ideig szünetel, így adott esetben rövidebb időszakban kötelezettek egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére.

A biztosítási jogviszony szünetelésére vonatkozóan a ’T1041 jelű űrlapon tett bejelentéseket, illetve az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségre vonatkozóan a ’T1011 jelű űrlapon tett bejelentéseket a NAV törli, ha az egyéni vállalkozó a tevékenység szünetelésére vonatkozó bejelentést visszavonta. Ebben az esetben tehát a NAV részére nem kell újabb bejelentéseket tenni.

Ha pedig az egyéni vállalkozó a tevékenység szünetelését befejezi (például a szünetelés kezdetétől számított egy hónap letelte előtt folytatja a tevékenységét), a ’T1041 jelű űrlapon be kell jelentenie a biztosítási jogviszony szünetelésének lezárását is. A ’T1011 jelű űrlapon azonban nem kell bejelentést tennie, az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget a NAV hivatalból lezárja a ’T1041 jelű űrlapon tett bejelentés alapján.

 

4.3.2. Katás egyéni vállalkozók

 

Ha a katás egyéni vállalkozó április hónap egészében szüneteltette a tevékenységét, április hónapra mentesült a tételes adó alól, és ezt már bejelentette a NAV-hoz, akkor nem kell a mentesülés törlését bejelenteni a NAV-hoz, a törlést a NAV hivatalból elvégzi.

A NAV továbbra is előírja a tételes adót minden olyan hónapra, amelyben a szünetelés visszavonását vagy a szünetelés befejezését követően a kisadózó egyéb ok (például anyasági ellátás, táppénz folyósítása) miatt nem mentesül a fizetési kötelezettség alól. Továbbá a NAV ellentételezi a tételes adót azoknak a katás egyéni vállalkozónak az adószámláján 2020. március-június hónapokra, akik a veszélyhelyzet miatt mentesített tevékenységet folytatnak. [2]

A főállású kisadózó egyéni vállalkozók biztosítása kizárólag abban a hónapban szünetel, amely hónap egészében a tevékenység szünetelése miatt mentesülnek a tételes adó alól.

Ha a szünetelésre vonatkozó bejelentés visszavonása vagy a tevékenység folytatása miatt a főállású kisadózó egyéni vállalkozó nem a hónap egészében szüneteltette a tevékenységét, akkor ez a döntése biztosítási jogviszonyát nem érinti.

Ha pedig a főállású kisadózó egyéni vállalkozó biztosítása a tevékenység egész hónapban történő szüneteltetése miatt szünetelt, és bejelentkezett az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés hatálya alá, akkor – ha a vállalkozói tevékenység folytatása következtében a biztosítása nem szünetel – az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére vonatkozó kötelezettsége megszűnését be kell jelentenie a ’T1011 jelű űrlapon.

 

5. További információ

 

Az egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettségéről részletesebben tájékozódhat a NAV honlapján a 3. és 91. számú információs füzetben: https://www.nav.gov.hu/nav/inf_fuz/2020.

A munkavállalók biztosítási jogviszonyának szünetelése miatti egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésről további információt ebben a tájékoztatóban talál:

https://www.nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/Mit_fizet_a_munkavall20200326.html

Az egyéni vállalkozó – amíg tevékenysége szünetel – nem kötelezett elektronikus kapcsolattartásra a NAV-val, azonban természetesen választhatja azt.