Üdvözöljük a

Szintvizsga szabályzat | Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Szintvizsga szabályzat

Szerző: Vargáné Krug Ágnes | 2014. április 8.

A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA

SZAK- ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI ÖNKORMÁNYZATI SZABÁLYZATA

 

2015. május 29-i állapot

 

ÖNKORMÁNYZATI SZABÁLYZAT

a kereskedelmi és iparkamarák szakképzési feladatainak országosan egységes ellátására

(a továbbiakban: szabályzat)

III. A szintvizsga

 

24. § Az MKIK a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 15. § (5) és (6) bekezdéseiben foglalt felhatalmazása és az Szt. 28. §-ában foglalt felhatalmazás alapján – annak megállapítása céljából, hogy a tanuló elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat – a területi kamarákkal együttműködve az iskolai rendszerű szakképzés területén szintvizsgát szervez.

 

25. § A szabályzat hatálya kiterjed

a) az iskolai rendszerű szakképzés keretében megvalósított gyakorlati oktatás szintvizsgájának megszervezésére, lefolytatására,

b) a szintvizsga vizsgabizottságára (a továbbiakban: szintvizsgabizottság),

c) a szintvizsga résztvevőjére (a továbbiakban: vizsgázó),

d) a szintvizsgabizottság munkáját segítő tanárra (a továbbiakban: szintvizsgát segítő tanár), a szintvizsga jegyzőjére, a gyakorlati oktatóra, a szakoktatóra és más szakértőre, a kamara ügyintéző szervezetére, az érintett tanműhelyekre és a szakképző iskolákra.

 

26. § A szintvizsga a képzés szakmai követelményeire épül, elsősorban gyakorlati feladatokból áll.

 

27. § (1) A szintvizsga lefolytatására rendelkezésre álló vizsgaidőszakot a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVII. törvény szerint szervezett szintvizsgák esetében az szvk-k, az Szt. szerint bonyolított szintvizsgák tekintetében az Szt. határozza meg.

(2) A szintvizsga időpontját, a vizsgaidőszakon belül, a területi kamara – az illetékes szakképző iskola és a gyakorlati képzést szervező képviselőjének közreműködésével – állapítja meg.

(3) A szintvizsgán a tanuló jelenlétéről az elméleti oktatást végző intézmények kötelesek gondoskodni.

(4) A sajátos nevelési igény alapján, a sajátos nevelési igényű vizsgázót kérelmére – a gyakorlati vizsgatevékenység kivételével – mentesíteni kell egyes szintvizsga feladatrészek beszámolási kötelezettsége alól. Ha azt a sajátos nevelési igény indokolja, a vizsgázót mentesíteni kell a szintvizsga feladat idegennyelvi része alól. A mentesítésről a sajátos nevelési igény megállapítására felhatalmazott szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján a szintvizsgabizottság dönt. A szintvizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt.

(5) A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérelmére lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt, segédszemély alkalmazását. Ha azt a sajátos nevelési igény indokolja, a szintvizsgabizottság engedélyezheti az írásbeli vizsgatevékenység szóbeli vizsgatevékenység vagy a szóbeli vizsgatevékenység írásbeli vizsgatevékenységgel történő felváltását, valamint az adott feladat szintvizsga feladatbankban meghatározott időtartamánál harminc százalékkal hosszabb idő alatti teljesítését.

(6) A kérelmet, valamint a szakértői és rehabilitációs bizottság szakmai véleményét a jelentkezési lappal együtt kell a területi kamarához benyújtani.

(7) A (4) bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges követelmények alóli általános felmentéshez.

 

A szintvizsga előkészítése

 

28. § Szintvizsga szervezendő egy-egy szakmai képzési szakasz lezárásaként annak mérésére, hogy a tanuló elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat.

29. § (1) A területi kamara látja el a szintvizsga előkészítésével kapcsolatos feladatokat.

(2) A területi kamara a szakképző iskolával együttműködve alakítja ki a vizsgacsoportokat szakképesítésenként.

30. § (1) A szintvizsgát az illetékes szakképző iskolákkal egyeztetve ott kell megszervezni, ahol a csoportos vizsgáztatáshoz szükséges feltételek adottak.

(2) A szintvizsga helyéről, időpontjáról és a szintvizsgával kapcsolatos tudnivalókról a területileg illetékes kamara – a vizsga megkezdése előtt legalább 30 nappal – tájékoztatja a szintvizsgabizottság elnökét (a továbbiakban: szintvizsga elnök) és tagját (a továbbiakban: szintvizsga tag), a szintvizsgát segítő tanárt, a szintvizsga jegyzőt, az érintett elméleti képzést végző intézményt, valamint a szintvizsgában közreműködő személyeket.

 

A szintvizsgabizottság

 

31. § (1) A szakképesítésenként kialakított szintvizsgacsoporthoz vizsgabizottságot kell létrehozni.

(2) A szintvizsgabizottság elnökből és egy tagból áll. A szintvizsga elnököt és a szintvizsga tagját a területi kamara bízza meg. A szintvizsga tag személyére vonatkozóan az érintett elméleti oktatást végző intézmény tesz javaslatot. Előnyben részesül az a személy, aki az adott szakképesítés vonatkozásában legalább középfokú szakmai végzettséggel rendelkezik. Vitás esetben a szintvizsga elnök dönt.

(3) A szintvizsgabizottságba nem lehet olyan gyakorlati oktatót/szakoktatót felkérni, akinek tanulója az adott szintvizsgán vizsgázóként részt vesz. Ha a szintvizsgabizottság tagja megbízását nem tudja ellátni, helyettesítéséről megbízójának kell gondoskodnia.

(4) A területi kamara 30 nappal a szintvizsga megszervezése előtt az on-line nyilvántartási rendszerbe rögzített szintvizsgaelnöki névjegyzék alapján felkéri és megbízza az elnököt, valamint a tagot.

32. § (1) A szintvizsga elnökökre vonatkozó pályázati feltételeket az MKIK Oktatási és Szakképzési Kollégiuma határozza meg, és a területi kamarák teszik nyilvánossá.

(2) A pályázati felhívás tartalmazza a pályáztatni kívánt szakképesítéseket, szakmai követelményeket, a pályázathoz szükséges dokumentumokat.

(3) A pályázat folyamatosan benyújtható a területi kamarához, a beérkezett pályázatokat a területi kamara tartalmilag és formailag elbírálja és a sikeres pályázók adatlapját aláírva és bélyegzőlenyomattal ellátva továbbítja az MKIK részére. A sikeres szintvizsgaelnöki pályázatokat az MKIK Oktatási és Szakképzési Kollégiuma hagyja jóvá. Az MKIK feladata – a területi kamarák által írásban kértek alapján – a szintvizsga elnökök országos on-line nyilvántartási rendszerbe történő rögzítése, törlése és adatainak frissítése.

(4) A szintvizsga elnökök megbízása 5 évig érvényes.

(5) A nyilvántartásban már szereplő elnök az érvényesség időtartama alatt kérheti a jogosultságának új szakképesítésekre történő kiterjesztését, továbbá a jogosultság lejártát követően az erre rendszeresített formanyomtatványon írásban kezdeményezheti megbízása meghosszabbítását. Kiterjesztés esetén a nyilvántartásba vételre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) Az on-line nyilvántartási rendszerben szereplők részére az MKIK igazolást állít ki arra vonatkozóan, hogy tulajdonosa jogosult a szintvizsga elnöki feladatok ellátására.

33. § Törölni kell az on-line nyilvántartásból azt,

 

a) aki kéri,

b) aki elhunyt,

c) akit öt évnél hosszabb ideje vettek fel a névjegyzékbe, s nyilvántartását nem hosszabbították meg,

d) akinek a tevékenységét a területi kamara kérésére az MKIK Oktatási és Szakképzési Kollégiuma határozattal felfüggeszti.

 

34. § (1) A szintvizsga elnök

a) irányítja a szintvizsgabizottság munkáját,

b) biztosítja a szintvizsga szabályos megtartását, zavartalan, tárgyilagos, a vizsgázót segítő nyugodt légkör megteremtését,

c) ellenőrzi a szintvizsga előkészítését, a szükséges szakmai, tárgyi és személyi feltételek, az egészséges és biztonságos vizsgakörülmények meglétét,

d) vezeti a szintvizsgát és a szintvizsgabizottság értekezleteit,

e) ellenőrzi – a tanulói adatlap alapján – a szintvizsgázó személyazonosságát, a szintvizsga letételére való jogosultság feltételeinek meglétét, a szintvizsgával kapcsolatos egyéb iratokat,

f) a szintvizsga megkezdése előtt tájékoztatja a vizsgázókat az őket érintő döntésekről, tudnivalókról,

g) gondoskodik – a szintvizsga tag bevonásával – a szintvizsga értékeléséről, az eredmények dokumentálásról,

h) aláírja a vizsgadokumentumokat.

(2) A szintvizsga tag

a) részt vesz a szintvizsga tárgyi és személyi feltételeinek, az egészséges és biztonságos vizsgakörülmények meglétének ellenőrzésében,

b) közreműködik – a tanulói adatlap alapján – a vizsgázó személyazonosságának valamint a szintvizsgával kapcsolatos egyéb iratoknak az ellenőrzésében,

c) gondoskodik – a szintvizsga elnökkel együttműködve – a szintvizsga értékeléséről,

d) aláírja a vizsgadokumentumokat.

(3) A szintvizsgát segítő tanár személyére vonatkozóan a szintvizsga lebonyolítását folytató intézmény/gazdálkodó tesz javaslatot. A szintvizsga jegyzőjét a területi kamara bízza meg.

(4) A szintvizsgát segítő tanár, valamint a szintvizsga jegyzője nem tagja a vizsgabizottságnak.

(5) A szintvizsga elnökének, tagjának, segítő tanárának és jegyzőjének a megbízása egy vizsgaalkalomra szól.

(6) A szintvizsgát segítő tanár segíti a szintvizsgabizottság tevékenységét, javaslatot tesz a vizsgázó teljesítményének értékelésére.

(7) A szintvizsga jegyzője a szintvizsga előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos írásbeli feladatokat látja el, vezeti a vizsgabizottsági értekezletek jegyzőkönyvét, elkészíti annak mellékletét, kiállítja és vezeti a tanulói adatlapot, megírja az igazolást és elvégzi a szintvizsgával kapcsolatos egyéb adminisztratív teendőket.

 

A szintvizsgabizottság működése

 

35. § (1) A szintvizsgabizottság határozatait bizottsági értekezleten hozza meg és jegyzőkönyvben rögzíti. A szintvizsgabizottság értekezletet tart

a) szintvizsga megkezdése előtt,

b) a szintvizsga befejezését követően,

c) ha a szintvizsga lefolytatását, megtartását, befejezését zavaró vagy gátló körülmény, illetőleg a vizsgázó által elkövetett szabálytalanság elbírálása vagy egyéb ok azt szükségessé teszi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értekezlet akkor határozatképes, ha a teljes szintvizsgabizottság jelen van.

(3) A szintvizsgabizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A szintvizsgabizottság döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a szintvizsgabizottság tagja külön véleményét a jegyzőkönyvben feltüntetheti.

(4) A szintvizsga elnökét, tagját és jegyzőjét, a szintvizsgabizottság munkáját segítő tanárt a szintvizsgabizottság határozatai tekintetében – azok kihirdetéséig – titoktartási kötelezettség terheli.

 

36. § A szintvizsga megkezdése előtti értekezleten a szintvizsgabizottság minősíti a szintvizsga előkészítését, a megoldandó feladatokat, megállapítja a vizsga időbeosztását, a vizsgázók sorrendjét, valamint a szintvizsga eredmény kihirdetésének időpontját.

 

37. § (1) Minden szintvizsga-bizottsági értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvet a szintvizsgabizottság elnöke, tagja és a jegyzője írja alá a vizsga utolsó napját követő nyolc napon belül.

(3) A szintvizsga befejezését követő értekezleten készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni a többi értekezlet jegyzőkönyvét, az osztályozóívet és a szintvizsgával kapcsolatos egyéb okiratokat.

 

38. § (1) A szintvizsgabizottság felelős a szintvizsga szabályos és zavartalan lefolytatásáért.

(2) A szintvizsgát csak a teljes vizsgabizottság előtt, a szintvizsga segítő tanár jelenlétében szabad megkezdeni, illetőleg folytatni.

 

A szintvizsga lebonyolítása

 

39. § (1) A szintvizsgán a szakképesítés tartalmát kifejező alapvető munkafolyamatokat, munkaműveleteket átfogó, elsősorban gyakorlati vizsgafeladatokat kell megoldani.

(2) A szintvizsga feladatokat az országosan egységes feladatbankból a területi kamara az elméleti képzést végző iskolával és a kijelölt szintvizsga elnökkel egyeztetve választja ki.

(3) A szintvizsga feladat végrehajtásához az egyes feladatoknál meghatározott időtartam áll a vizsgázó rendelkezésére, amelybe a szintvizsga feladat ismertetésének időtartama nem számít bele.

(4) Nem számítható be a feladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból (kényszerleállás, anyaghiba stb.) kieső idő.

(5) A szintvizsgát akkor lehet megkezdeni, illetőleg folytatni, ha a szintvizsga elnöke meggyőződött a személyi és tárgyi feltételek meglétéről – ideértve a munkavédelmi, tűzvédelmi és egészségvédelmi feltételeket is.

(6) Ha balesetveszély, egészségi ártalom vagy más rendkívüli ok azt indokolja, a szintvizsga elnök a feladatokat megváltoztathatja. A változásokról szóló döntést az ok megadásával és indoklással rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

 

A szintvizsga értékelése

 

40. § A vizsgázókat a szintvizsgán nyújtott teljesítményük alapján a szintvizsgabizottság értékeli. A szintvizsga eredményét – a szintvizsgabizottság tagjainak jelenlétében – a szintvizsga elnöke hirdeti ki, majd röviden értékeli a szintvizsgát. A vizsgázó a részfeladatokra kapott pontszámok összege alapján egyetlen, 1-től 5-ig terjedő osztályzatot kap.

a) Sikeresen befejezte a szintvizsgát az a vizsgázó, aki legalább elégséges (2) osztályzatot kapott.

b) Eredménytelen (1) a szintvizsga, ha a feladatokhoz tartozó értékelő lapok alapján az elégségeshez szükséges ponthatárt a vizsgázó nem érte el.

c) Ha a vizsgázó a szintvizsgán elfogadható ok nélkül nem jelent meg, illetőleg azt alapos indok nélkül megszakította, továbbá akit szabálytalanság miatt a szintvizsgabizottság a szintvizsga folytatásától eltiltott, eredményét elégtelen (1) osztályzattal kell értékelni.

d) Ha a vizsgázó a szintvizsgát megkezdte, de azt betegsége vagy más elfogadható indok miatt befejezni nem tudta – teljesítménye nem értékelhető.

e) A szintvizsgát nem, illetve sikertelenül teljesítők részére a kamara adott tanéven belül egy alkalommal javító-, illetve pótló vizsgát szervez.

f) A vizsgázók a szintvizsgán nyújtott teljesítményük alapján szintvizsga igazolást kapnak.

 

 

Szintvizsga iratai

 

Tanulói adatlap

41. § (1) A vizsgázóról a szintvizsga megkezdése előtt – az elméleti képzést végző intézmény által szolgáltatott adatok alapján – a területi kamara tanulói adatlapot állít ki.

(2) A tanulói adatlapot a szintvizsgabizottság elnöke, tagjai, valamint a jegyzője írja alá.

(3) Az adatlapra rá kell vezetni a szintvizsga eredményét.

 

Oztályozó ív

42. § (1) A szintvizsgázó minősítését a vizsgaszervező által készített osztályozó ívre kell rávezetni.

(2) Az osztályozó ívet a szintvizsga elnöke, tagjai és jegyzője, továbbá a szintvizsgát segítő tanár írja alá. Az osztályozó ívet a szintvizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(3) Az osztályozó ív hitelesített másolatát meg kell küldeni az illetékes szakképző iskolának.

 

Értékelő lap

43. § A szintvizsgabizottság tagjai a szintvizsga feladatok egyes részeinek értékelését a vizsgaszervező által készített értékelő lapra vezetik fel. Ez alapján határozzák meg a vizsgázó minősítését.

 

Szintvizsga teljesítését igazoló igazolás

44. § (1) Ha a vizsgázó az eredményes szintvizsgát tett, a szintvizsga követelményeinek teljesítését igazoló igazolást kap.

(2) A szintvizsga igazolást a szintvizsga jegyzője a tanulói adatlapon szereplő adatokkal megegyezően állítja ki.

(3) Az elveszett vagy megsemmisült igazolásról – kérelemre – a tanulói adatlap alapján a területi kamara hitelesített igazolás-másodlatot állít ki.

(4) A szintvizsga igazolásra a területi kamara körbélyegzőjét kell rányomni.

(5) Az igazoláson a hibás bejegyzések rontását a vizsgaszervező vezetője engedélyezi.

 

Irattározás, selejtezés

45. § (1) A szintvizsga igazolás sorszámmal ellátott nyomtatvány, amelyet a szintvizsgán kötelezően használni kell.

(2) A tanulói adatlapot sorszámmal kell ellátni, és 5 évig a területi kamara irattárában kell őrizni.

(3) Az osztályozó ív egy példányát a területi kamara irattárában, egy példányát az illetékes szakképző iskola irattárában kell őrizni. Az osztályozóív 5 év megőrzési idő után selejtezhető.

(4) Az igazolás 1 eredeti példányban készül, amelyet a tanulónak kell átadni.

(5) A szintvizsga feladatlapjait, a szintvizsgabizottság jegyzőkönyveit a területi kamara irattárában 5 évig kell megőrizni, 5 év után selejtezhető.