Üdvözöljük a

Szakmai vizsgabizottsági tagi feladatok | Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Szakmai vizsgabizottsági tagi feladatok

Szerző: Serman Péter | 2014. április 8.

Vizsgabizottsági tag feladatai a komplex szakmai záróvizsgán

a 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet szerint

  

Tájékoztatás, előkészítés

 

13. § (1) A vizsgán lebonyolításra kerülő vizsgatevékenységek jellegéről, sorrendjéről, időpontjáról, helyszínéről és a vizsgával kapcsolatos további tudnivalókról a vizsgaszervező - a vizsga megkezdése előtt legalább hét nappal - tájékoztatja a vizsgaelnököt, a vizsgabizottság tagjait, a vizsgázókat, a vizsga szervezésében közreműködő gazdálkodó szervezetet, valamint a vizsga lebonyolításában közreműködő személyeket.

(2) A vizsgaszervező az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg megküldi a vizsgaelnöknek és a vizsgabizottság tagjainak a jóváhagyásra javasolt gyakorlati feladatlapokat és a vizsga lebonyolításának tervezett rendjére (a továbbiakban: lebonyolítási rend) vonatkozó javaslatot.

(3) A gyakorlati vagy a szóbeli vizsgatevékenység lebonyolítása párhuzamosan is folyhat, ha ez a lebonyolítási rendben rögzítésre került és a vizsgahelyszínek vagy a vizsgáztató helyek mindegyikénél a vizsgabizottság legalább két tagja jelen van.

(4) A vizsgajegyzőkönyv mellékletét képező lebonyolítási rend tartalmazza:

a) a csoportbontásra vonatkozó információkat,

b) a vizsgaprogramot, amely tartalmazza az egyes vizsgafeladatok megnevezését, azok sorrendjét, az egyes vizsgafeladatok adott vizsgacsoport általi végrehajtásának várható időtartamát, párhuzamos vizsgáztatás esetén az osztott vizsgacsoportok vizsgafeladatainak sorrendjét, időtartamát, az osztott vizsgacsoportok beosztását,

c) a teljes vizsgacsoportra vagy csoportbontással a párhuzamos vizsgáztatásra vonatkozóan azokat az adott vizsgára vonatkozó szabályokat, amelyek meghatározzák az adott vizsga lebonyolítása során a bizottsági tagok között kialakított munkamegosztást, ellenőrzési felelősséget,

d) a technikai feltételek folyamatos biztosításáért felelős személy és a gyakorlati vizsgatevékenységnél közreműködő felügyelő tanár részvételére vonatkozó szabályokat, valamint

e) a vizsga lebonyolítása során a helyi sajátosságokat figyelembe véve kialakított minden olyan további rendelkezést, amely a vizsgázó, a vizsgabizottság és a vizsgaszervező számára egyértelművé teszi az adott vizsga lebonyolításának körülményeit.

 

 

Feladatok

 

15. § (1) A vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjai együttesen és az általuk külön-külön felügyelt vizsgafolyamatok tekintetében önállóan is felelősek a vizsga szabályos és zavartalan lefolytatásáért.

(2) A vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjai a vizsga megkezdését megelőzően tájékozódnak a képzés speciális tartalmáról, körülményeiről.

(3) A vizsgaelnök a vizsga megkezdését megelőzően a vizsgabizottság tagjainak egyetértésével jóváhagyja a lebonyolítási rendre vonatkozó javaslatot, amelynek tényét a vizsga jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

(4) Az írásbeli, az interaktív és a központi gyakorlati vizsgatevékenységeknél a teljes vizsgabizottságnak vagy - a vizsga lebonyolítási rendjében rögzítettek szerint - a vizsgabizottság legalább egy, nem a képző intézményt képviselő tagjának, a nem központi gyakorlati és a szóbeli vizsgatevékenységeknél a 13. § (3) és (4) bekezdése figyelembevételével a teljes vizsgabizottságnak részt kell vennie a vizsgán.

(5) A vizsgaszervezőt, a vizsgaelnököt és a vizsgabizottság tagjait a gyakorlati feladatlapok tekintetében azok felhasználásáig, a vizsgaelnököt, a vizsgabizottság tagjait és a vizsga jegyzőjét a vizsgaeredmények tekintetében azok kihirdetéséig titoktartási kötelezettség terheli.

(6) A vizsgabizottság a vizsgázó személyazonosságát valamennyi vizsgatevékenység megkezdésekor ellenőrzi.

 

16. § (3) A vizsgabizottság tagja

a) részt vesz a vizsga szakmai tárgyi és személyi feltételeinek, az egészséges és biztonságos vizsgakörülmények meglétének ellenőrzésében,

b) közreműködik a vizsga jogszabályban előírt dokumentumai meglétének, megfelelőségének ellenőrzésében,

c) meggyőződik - a vizsgaelnökkel együtt - a gyakorlati feladatok ellátására kijelölt helyszín, valamint a szükséges személyi és tárgyi feltételek megfelelőségéről,

d) közreműködik a vizsga megkezdésére való jogosultság feltételeinek - a vizsgázó jelentkezési iratai alapján - történő ellenőrzésében,

e) a lebonyolítási rendben rögzítetteknek megfelelően részt vesz a vizsgáztatásban,

f) részt vesz a vizsgabizottsági értekezletek döntéshozatalában,

g) gondoskodik - a vizsgaelnökkel együttműködve - az elkészült gyakorlati vizsgamunkák értékeléséről,

h) részt vesz a részeredmények kialakításában és a vizsgaeredmény véglegesítésében, valamint

i) aláírja a vizsgajegyzőkönyvet és az elektronikus rendszerből kinyomtatott törzslapot.

 

17. § (1) A vizsga lezárását követően a vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjai külön-külön elkészítik

a) a vizsga előkészítésével, lebonyolításával,

b) a vizsgáztatás feltételeivel,

c) a vizsgázók felkészültségével,

d) a vizsgafelmentéssel kapcsolatos döntéssel,

e) a szakmai és vizsgakövetelményben leírtak teljesülésével, valamint

f) a jogszabályi rendelkezések betartásával

kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat tartalmazó elektronikus jelentésüket, amelyet a vizsga befejezését követő egy héten belül rögzítenek az elektronikus felületen (használati útmutató).” .

  

 

A vizsgabizottság működése

 

19. § (1) A vizsgabizottság a döntéseit bizottsági értekezleten, határozat formájában hozza meg, és a határozatait időrendi sorrendben, a vizsgajegyzőkönyvben rögzíti.

(2) A vizsgabizottság értekezletet tart

a) a vizsgára jelentkezőnek a felmentése tárgyában benyújtott kérelméről szóló döntés határozatba foglalása, a lebonyolítási rendre vonatkozó javaslat elfogadása céljából, továbbá a vizsga első vizsgatevékenységének megkezdése előtt,

b) a vizsga utolsó napján, az utolsó vizsgatevékenység befejezését követően, a vizsgázók teljesítményének értékelése, a vizsga lebonyolítása, szabályszerűségének megállapítása céljából,

c) a vizsga lefolytatását, megtartását, befejezését zavaró vagy gátló körülmény bekövetkezése, továbbá a vizsgázó által elkövetett szabálytalanság elbírálása esetén, valamint

d) ha azt egyéb ok szükségessé teszi.

(3) A (2) bekezdés szerinti értekezlet akkor határozatképes, ha a döntés meghozatalában a teljes vizsgabizottság részt vesz.

(4) A vizsgabizottság a határozatait a vizsgaelnök és a tagok nyílt szavazásával, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a vizsgaelnök szavazata dönt. A vizsgaelnöknek, a vizsgabizottság tagjának vagy a vizsgaszervező képviselőjének a vizsgabizottság döntésével, intézkedésével vagy intézkedésének elmulasztásával kapcsolatos különvéleményét - kérelmére - a vizsgabizottsági jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(5) Ha a vizsgaelnök a vizsgabizottság eljárásával vagy határozatával nem ért egyet, óvást nyújthat be, és a határozat végrehajtását felfüggesztheti. Az óvást haladéktalanul meg kell küldeni az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek, amely azt három munkanapon belül köteles elbírálni. Az óvás elbírálásáig a vizsgázó bizonyítványát nem lehet kiállítani.

 

20. § (1) A vizsgajegyzőkönyvnek a vizsgabizottsági értekezletekkel kapcsolatban tartalmaznia kell:

a) az értekezlet helyét és idejét, a jelenlévők nevét, a vizsgával összefüggő szerepkörét,

b) annak a vizsgázónak a nevét,

ba) akit a 3. melléklet 1. záradéka szerinti szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a vizsga folytatásától eltiltott,

bb) aki a 3. melléklet 2. záradéka szerint a vizsgán igazolható okból nem jelent meg, vagy azt nem tudta befejezni, megjelölve azt a vizsgafeladatot, amelyekből pótlóvizsgát kell tennie,

bc) aki a 3. melléklet 3. záradéka szerint a vizsgán igazolható ok nélkül nem jelent meg, vagy azt megszakította,

bd) aki a 3. melléklet 5. záradéka szerint valamely vizsgafeladat eredményét a szakmai versenyen elért eredménye alapján kapta,

be) akit a 3. melléklet 6. záradéka szerint mentesített a vizsgabizottság a vizsga valamely vizsgafeladata alól, valamint a felmentés okát és az alapul szolgáló dokumentumokat,

c) a vizsgabizottsági értekezleten elhangzottak leírását, a határozatokat, a szavazás eredményét, vita esetén az esetleges különvélemények feltüntetésével,

d) az óvást, a vizsgabizottsági határozat végrehajtásának felfüggesztését, az óvással kapcsolatos vizsgabizottsági megállapításokat, valamint

e) a vizsgaelnök vizsgával kapcsolatos tapasztalatainak értékelését.

(2) A vizsga utolsó vizsgatevékenységét követő értekezleten lezárt, és a vizsgaelnök, a vizsgabizottság tagjai és a vizsga jegyzője által aláírt vizsgajegyzőkönyvhöz csatolni kell az összesített osztályozóívet, továbbá a felmentési kérelemhez benyújtott okiratok másolatát.

 

 

Értékelés

 

33. § (1) A szakmai és vizsgakövetelményben előírt valamennyi vizsgafeladat értékelése külön-külön, 1-től 5-ig terjedő érdemjeggyel történik.

(2) A vizsgázók egyes vizsgafeladatokon elért eredményeit a teljes vizsgacsoport esetében az állami szakképzési és felnőttképzési szerv elektronikus felületén kitöltött vagy onnan letöltött egyetlen vizsgaösszesítő íven kell vezetni, amelyen fel kell tüntetni a gyakorlati és a szóbeli vizsgatevékenységeknél a kihúzott tételszámot is.

(3) Az egyes vizsgafeladatok eredményei későbbi összesítés céljából a vizsgaszervező által készített osztályozóíven külön-külön is vezethetők.

 

34. § (1) Az egyes vizsgafeladatok eredménye a szakmai és vizsgakövetelményben rögzített értékelési súlyaránynak megfelelően számít bele a vizsga eredményébe.

(2) Az egyes vizsgafeladatok súlyozással figyelembe vett érdemjegyeinek két tizedes jegy pontossággal számolt összege kerekítés után adja a vizsga végeredményét. Az osztályzat megállapítása során a kerekítés általános szabályai szerint kell eljárni.

(3) A vizsgázó az egyes vizsgafeladatokban elért teljesítménye alapján egyetlen összesített osztályzatot kap. Az osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1).