Üdvözöljük a

Változások előtt a szakképzés | Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Változások előtt a szakképzés

Szerző: Pesthy Zsuzsanna | 2015. június 4.

A parlament előtt vannak a szakképzésről szóló, valamint az azzal összefüggő törvények módosításairól szóló kormányjavaslatok. Ha ezeket az Országgyűlés elfogadja, a tanulók, az oktatók, az intézményvezetők és a duális képzésben részt vállaló cégek is jelentős kedvezményekben részesülhetnek. A változtatások a tervek szerint a finanszírozás, a támogatáshoz jutás, valamint az adminisztratív terhek terén is könnyebbséget hoznak.

 

A „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepció – melyet a Kormány 1040/2015. (II. 10.) számú határozatával fogadott el – kiemelten foglalkozik a szakképzési intézményrendszer fejlesztésével, a gazdasági igényekkel összehangolt, versenyképes tudást biztosító iskolai rendszerű szakképzés megteremtésével. Ennek eredményeként a szakképzés egész rendszerét érintő felülvizsgálat vette kezdetét, melynek egyik eleme, a szakképzési hozzájárulási rendszer, ‒ mint a gyakorlati képzés állam által történő támogatásának legfőbb forrása ‒ is átalakításra kerül.

 

A jelenlegi elképzelés alapján a fejlesztési támogatásokra évi hét-nyolcmilliárd forint juthat. A felsőfokú duális képzésben részt vállaló vállalatok kétmilliárdban részesülhetnek, a kkv-k az oktatók bérköltségeit 1,5 milliárd forintértékben írhatják le, a tanműhelyt üzemeltető vállalatok fenntartási költségeire félmilliárdot különítettek el. A szakképzésben tanulók több mint egyharmada érintett a klasszikus értelemben vett duális képzésben. E képzési formában jelenleg több mint nyolcezer gazdálkodó szervezet vesz részt. Ezek közül megközelítőleg hétezer szervezet tanulószerződés keretében képez tanulókat, míg körülbelül ezer gazdálkodó szervezet kötött együttműködési megállapodást, és több mint háromszáz gazdálkodó vesz rész mindkét formában a gyakorlati képzésben. A vállalatok által működtetett, kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyek száma 2010 óta jelentősen, 322-re nőtt.

A szakképzési rendszerrel szemben megfogalmazódó kihívások és az ezekkel összefüggő fejlesztési célok a következő három témakör köré csoportosíthatók:

a) A gazdaság igényeinek kiszolgálása: a jelenleginél több szakmunkás és technikus képzése, kibocsátása;

b) A duális képzés erősítése: a képzőhelyek száma és a képzési lehetőségek bővítése, a duális képzési formában részt vevők számának emelése;

c) A szakképzési rendszer jobbítása: a képzés minőségének, hatékonyságának, eredményességének javítása.

Az intézményrendszer hatékonyabbá tételén, a képzés minőségének, hatékonyságának, eredményességének javításán keresztül rugalmasabbá, vonzóbbá, értékesebbé tehető a szakképzési rendszer, amely segítheti, hogy a szakképzés presztízse emelkedjen.

A Javaslatnak a szakképzési hozzájárulási rendszer módosítására irányuló rendelkezéseket követő részében foglalt módosítások a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepcióban foglalt célok teljesülésének a szakképzésről szóló törvényt érintő rendelkezéseit tartalmazzák a következők szerint:

Új szakképzési intézménytípusok, új szakképzési feladat ellátási struktúra kialakítása és bevezetése:

A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter fenntartása alá tartozó szakképző intézmények hatékonyabb, összehangoltabb működése, az erőforrások hatékonyabb közös felhasználása érdekében szakképzési centrumok kerülnek kialakításra (megyénként legfeljebb 3, a fővárosban legfeljebb 10). A korábbi szakképző iskolák a szakképzési centrumok tagintézményeiként működnek tovább. A szakképzési centrumokban szakközépiskolai, kifutó jelleggel gimnáziumi, továbbá szakiskolai és speciális szakiskolai képzés folyhat.

A 2016/17. tanévtől átalakulnak a szakképző iskolák. A jelenlegi szakközépiskola szakgimnáziummá alakul, amelyben a képzés továbbra is az érettségit megelőző 9-12. évfolyamokból, valamint érettségit követő szakképzési évfolyam (ok) ból áll, azonban lényegi változás, hogy az érettségit megelőző szakaszban növekszik a szakmai képzés (és ezen belül is a gyakorlati képzés) aránya, amely biztosítja, hogy a tanulók az érettségi mellett egy szakképesítést is szerezhessenek. Az érettségit követően pedig érettségire épülő emelt szintű („technikus”) szakképesítés szerezhető. Ebben az iskolatípusban tehát 4+1 éves képzés folyik.

A jelenlegi szakiskola pedig szakközépiskolává alakul, amelynek lényeges tartalmi újdonsága, hogy a 3 éves szakmai képzést és komplex szakmai vizsgát követően automatikus továbblépési (továbbtanulási) lehetőséget nyújt az érettségi megszerzéséhez, egy kétéves érettségire felkészítő képzés keretében. Ebben az esetben a tanuló négy kötelező közismereti vizsgatárgyból tesz érettségit. Ebben az iskolatípusban tehát 3+2 éves képzés folyik.

A jelenlegi speciális szakiskola pedig szakiskolaként működik a továbbiakban.

A szakképzési törvény hatályos szabályozása értelmében az állam az első szakképesítés megszerzését finanszírozza, a második, illetve további szakképesítéseket már csak önköltséges formában lehet megszerezni. Az első szakképesítést megszerzők számára viszont, ha rendelkeznek érettségivel, biztosított a továbbhaladás lehetősége az államilag támogatott felsőoktatásba. A Javaslat ezért két szakképesítés állami szakképzési rendszerben történő megszerzésének ingyenessé tételét tartalmazza, hogy elősegítse a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők szakmai karrierjének, pályafutásának megerősítését. Sokan vannak ugyanis, akik nem képesek vagy nem is szeretnének magasabb szinten továbbtanulni, de szakmai karrierjük, pályafutásuk megerősítéséhez indokolt lehet egy további szakképesítés megszerzése, amelyre önerőből nem mindig biztosítottak a források.

A duális képzés erősítése, a színvonalas, összehangolt gyakorlati képzés megvalósításának igénye az állam által fenntartott szakképző iskolákban indokolja a gyakorlati oktatásvezető munkakör visszaállítását. A gyakorlati oktatásvezetők feladata a szakképző iskolai munkájuk mellett, illetve annak keretében a gyakorlati képzést szervező vállalatokkal történő szorosabb kapcsolattartás, amely elősegíti a jobb együttműködést az iskola és a gazdaság szereplői között.

A duális képzés lényeges elemeit képező, a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés megvalósulását biztosító tanulószerződés és együttműködési megállapodás rendszere szabályainak pontosítására is sor kerül az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján, továbbá a gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezetek nyilvántartási előírásai is pontosításra kerülnek.

A gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzést felügyelő gyakorlati oktatóra vonatkozó képesítési előírások esetén alternatív lehetőségeinek biztosítása valósul meg.

 

A komplex szakmai vizsgáztatási rendszer egyes elemeinek – egységes vizsgáztatási színvonal biztosítását elősegítő – módosítását célozza: a modulzáró vizsga központi szervezési lehetőségének bevezetése.

A köznevelési pedagógus életpálya modellhez illeszkedő, de a szakképzésben oktatók képesítéseit jobban figyelembe vevő szabályok kialakítására kerül sor, amely a magasabb életpálya fokozatok elérését pedagógus képesítéshez köti, de az alacsonyabb fokozatokban a szakmai szakirányú posztgraduális képesítéssel is továbblépést tesz lehetővé.

A felnőttoktatás rendszerének kiszélesítését elősegítendő, a tanulószerződés-kötési lehetőség kiterjesztésre kerül a felnőttoktatásra, új felnőttoktatási szabályok kialakítása a rendszer átláthatóbb és hatékonyabb működése érdekében.

A szakmai érdekegyeztetési, javaslattételi fórumok összetételének módosítására, valamint feladatkörük pontosítására is sor kerül a hatékonyabb feladatellátás érdekében

‒ Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT): szaktárcai képviselők kivétele a duplikált véleményezés elkerülése érdekében, továbbá a szakképző intézmények súlyarányához igazodó intézményfenntartói képviselet kialakítása.

‒ Megyei fejlesztési és képzési bizottság (MFKB): A munkaerő-piac igényeinek közvetlenebb érvényesülése érdekében az intézményfenntartói kör részvételének szűkítése.

‒ Nemzeti Képesítési Bizottság (NKB): szakmacsoportos albizottságok megalakítása, a szélesebb szakmai alapokon nyugvó javaslatok kialakítása érdekében.

 

-A gyakorlati oktató mester végzettsége tekintetében:

A módosítás szerint bizonyos esetben (megfelelő felsőfokú végzettség és gyakorlat, 60. életév, kiemelkedő színvonalú vendéglátó-ipari egység) mentesül a gyakorlati oktató a kötelezettség alól. Emellett a módosítás új mestervizsga követelmény kiadása esetén kellő időt biztosít a kötelezettség teljesítésére a kiadást követően. A változások nyolc nappal a kihirdetést követően már hatályba lépnek.

Az aktuális időszakot tekintve fontos változás, hogy az átmeneti szabályozás értelmében nem 2015. szeptember 1-ig, hanem 2016. szeptember 1-ig elegendő megkezdeni a mesterképzést a gyakorlati oktatónak, de ezt 2015. augusztus 31-ig írásban vállalnia kell a kamara felé.

-A második szakképesítés is ingyenessé válik az iskolai rendszerű szakképzésben, de a második szakma csak a felnőttoktatás keretében szerezhető meg. Ennek megfelelően módosultak az ingyenesség szabályai is.

- A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben is köthető lesz tanulószerződés , az itt tanuló diákok tanulói juttatása differenciált lesz (nappali: 100%, esti: 60%, levelező: 20%)

 - Változnak a tanulószerződés az együttműködési megállapodás, a nyilvántartás és a foglalkozási napló adatai, kötelező tartalma. Ezeken túl a legfontosabbak a teljesség igénye nélkül:

•             meg kell jelölni a teljesítési megbízottat a tanulószerződésben és a nyilvántartásban

•             kimondásra kerül, hogy a nyilvántartásba-vételi eljárás illetékmentes,

•             együttműködési megállapodás akkor is köthető, ha „a tanuló gyakorlati képzésére tanulószerződés nem köthető”. (Ez további értelmezést igényel.)

•             együttműködési megállapodás esetén a szakképző iskola állít igazolást ki előzetesen a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételeinek meglétéről.

 

 - Meghatározásra került a tanulói pénzbeli juttatás kifizetésének határideje (tárgyhót követő hónap 10. napjáig)