Üdvözöljük a

Szakképzési hozzájárulásról szóló törvény változásai | Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Szakképzési hozzájárulásról szóló törvény változásai

2015. december 18.

A vasi kamara zsúfolásig megtelt konferenciatermében Lászlóné Szép Györgyi, bejegyzett, bronzjelvényes igazságügyi adó-és könyvszakértő tartott előadást a szakképzési hozzájárulás változásairól.

2015 szeptemberében és 2016 januárjában jelentős változások következnek be a gyakorlati képzést szervező és folytató szervezetek normatíva elszámolásában.

Az alap normatíva mértéke továbbra is a Költségvetési törvényben kerül meghatározásra, amelyhez Kormányrendeletben kiadott, szakképesítésenként meghatározott súlyszorzók társulnak.

A szakképzési hozzájárulási kötelezettség 2015. szeptember 1-jétől a tanulószerződés és együttműködési megállapodás keretében történő tanulóképzés mellett duális képzés keretében, hallgatói munkaszerződéssel is teljesíthető.

Utóbbi esetében elszámolásra van lehetőség „műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzések esetében” (Nftv.). A hallgatói munkaszerződés mellett a gyakorlati képzőhelynek rendelkeznie kell a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodással, továbbá a Duális Képzési Tanács minősítésével. A hallgatókat megillető pénzbeli juttatás, illetve a képzőhely által igénybe vehető normatíva megállapításának a tanuló által ténylegesen letöltött gyakorlati napok képezik alapját.

A Szht. módosításának köszönhetően januártól az egyéb szervezetek elszámolása is könnyebbé válik. A korábban NSZFH felé benyújtott elszámolás helyett, a gazdálkodó szervezetekhez hasonlóan a NAV-nál kell igényt benyújtani a normatíva elszámolására. Az elszámolás feltétele, hogy az egyéb szervezet legalább egy megkötött tanulószerződés birtokában a NAV-nál bejelentkezzen, mint szakképzési hozzájárulásra kötelezett. „Hozzájárulási kötelezettsége nem keletkezik (a törvény erejénél fogva bruttó kötelezettsége nulla forint), de a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzéshez kapcsolódó alapcsökkentő tétel, valamint a beruházási kiegészítő csökkentő tétel összegét visszaigényelés keretében érvényesítheti” (Lászlóné Szép Györgyi). A költségek elszámolására a bejelentkezést követő hónaptól van lehetőség, utólagos elszámolási igény benyújtásának nem lesz helye.

2016. január elsejétől új normatívák jelennek meg beruházási-, oktatói-, illetve tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel formájában. E normatívák igénybevételének jogosultságához, illetve mértékének megállapításához figyelembe kell venni a gazdálkodó szervezet foglalkoztatottainak és tanulószerződésessel rendelkező tanulóinak létszámát. A fenti tételek az alapnormatíva előre meghatározott százalékában kerülnek megállapításra.

Az elszámolások rendszerében új fogalomként jelenik meg a „nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett”, ami „azon hozzájárulásra kötelezettet jelenti, amelynek az árbevétele a tárgyévet megelőző két üzleti évben – évente - az általa folytatott gyakorlati képzés után az elszámolható éves alap- és kiegészítő csökkentő tétel összegének legalább 400%-a volt” (Lászlóné Szép Györgyi). E meghatározás többek között az oktatói-, és tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tételek jogosultságának megállapításánál kap fontos szerepet.

A fenti változások kibővítik a tanuló és hallgató képzés költséginek elszámolását, a gyakorlati képzést folytató szervezetekre nézve előnyös változásokat eredményeznek.