Üdvözöljük a

Jobb szakképzéssel a jobb életért | Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

"Jobb szakképzéssel a jobb életért"

Szerző: Pesthy Zsuzsanna | 2015. május 5.

A fenti címmel jelent meg az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ monitoring jelentése az európai szakképzés-politikák 2010-2014 közötti elemzésével.

A jelentés többek között részletesen bemutatja az egyes rövid távú célok megvalósítása felé tett lépéseket. A bruges-i stratégiai célok megvalósításában tett előrehaladás értelmezéséhez a vizsgált országokat 4 klaszterbe sorolja ún. szakpolitikai prioritás profilok szerint. Ezek vizuálisan jelenítik meg a szakpolitikai intézkedések fókuszát az Oktatás és Képzés 2020 négy fő célkitűzése szerint: 1) vonzerő, relevancia és hatékonyság; 2) egész életen át tartó tanulás és mobilitás; 3) kreativitás, innováció és vállalkozókészség; 4) méltányosság, társadalmi kohézió és aktív állampolgárság.

Magyarország az 1. klaszterben, „a folyamatos fejlesztők” között kapott helyett. Ide azok az országokat sorolták, melyek számos intézkedést megvalósítottak már 2010-ig, és jelentős fejlesztéseket indítottak el azóta is. Az e csoportba tartozó országok között azonban – a szakpolitikai fejlődés hasonló mintái mellett – természetesen jelentős különbségeket is találunk, a kiindulópont, illetve a társadalmi-gazdasági teljesítmény szerint. A jelentés Magyarországot azon országok közé sorolja, melyek korán felismerték a szakképzés megreformálásának szükségét és jelenleg is a kihívások kezelésének folyamatában vannak, de eleve gyengébb kiindulópontról indultak. Mindent összevetve, Magyarország a hosszú távú célokat illetően a haladás jeleit mutatja, de a magas ifjúsági munkanélküliség és az alacsony innovációs teljesítmény kezelése további beavatkozást, illetve a jelenlegi gyenge gazdasági helyzet mellett hosszú távú elköteleződést igényel. Megjegyzendő, hogy néhány esetben azonban a jelentés sajnos tárgyi tévedést is tartalmaz Magyarországra vonatkozóan, így például azt a nem helytálló állítást, miszerint Magyarország és Lengyelország a többi országgal ellentétben csak a közelmúltban vezette be a szakképzésben a munkaalapú képzést.

Az elemzés számos általánosan jellemző kihívást is azonosít. Ilyen például az átmenetre, a végzettek foglalkoztatására és egyéb munkaerőpiaci kimenetre vonatkozó információk jobb felhasználása; a kreativitás, innováció és vállalkozókészség erősítése a szakképzésben; a szakmai tanárok és oktatók szakmai továbbképzési lehetőségeinek biztosítása; a formális oktatáson kívül megszerzett készségek validálására vonatkozó átfogó intézkedések kidolgozása, a formális oktatás részeként a vállalatoknál történő képzés minőségének biztosítása.

A jelentés szerint azok az erőfeszítések, melyeket az országok az önkéntesen vállalt bruges-i kereteken belül tettek szakképzési rendszereik megreformálása érdekében, a szakképzést erősítették Európában. Bár sok még a tennivaló, a kommüniké által megindított változások az európai polgárok életében is valódi változásokat hozhatnak, amennyiben a szakképzés elősegíti foglalkoztathatóságukat, illetve lehetőséget biztosít a további tanulásra és szakmai fejlődésre.

 

A monitoring jelentés (Stronger Vet for Better Lives) angol nyelven elérhető az alábbi linken:

http://www.cedefop.europa.eu/en/publications-and-resources/publications/3067