Üdvözöljük a

Vas megye gazdasága | Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Vas megye gazdasága

Szerző: Szabó Tímea | 2014. június 24.

Általános jellemzők

  • Kedvező földrajzi helyzet - határrégió (Ausztria, Szlovénia)
  •  Fejlett infrastruktúra
  •  Kvalifikált munkaerőbázis
  •  Ipari parkok
  •  Szabad fejlesztési területek
  • Duális szerkezet: nagy termelési értékű nemzetközi vállalatok kis száma mellett rendkívül sok,  egyenként kicsi termelési értéket produkáló megyei vállalkozás

Húzóágazatok: gépipar, gyógyturizmus

Vállalkozások jellemzői

 

2013. év végén 42,6 ezer gazdasági szervezetet regisztráltak Vas megyei székhellyel. 38,7 ezer vállalkozást tartottak nyilván, ami az országos állomány 2,3%-át jelentette. Számuk egy év alatt az átlagosnál is kedvezőbb mértékben, 1,4%-kal nőtt.

A vállalkozások 25–75%-os arányban társas, valamint önálló formában voltak bejegyezve.

A legelterjedtebb gazdálkodási forma, a korlátolt felelősségű társaság. Mindössze 48 részvénytársaság és 101 szövetkezet működött a megyében. Utóbbiak száma 17-tel bővült egy év alatt.

A társas vállalkozások 99%-a (50 fő alatti) kis-, azon belül is döntően (10 fő alatti) mikrovállalkozás. Emellett 114 (50–249 fős) közép- és 25 (250 fős és afeletti) nagyvállalat működött.  A vállalkozások háromtizede a mezőgazdaság, 13%-a az ingatlanügyletek, egytizede a kereskedelem, 8,3%-a a tudományos és műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágban, s további 6,7%-a az építőiparban, 4,6%-a pedig az iparban tevékenykedett.

A külföldi jegyzett tőke aránya: 73,0 %.

 

GDP/lakos mutató:

 

Az országos mezőnyben a nyugat-dunántúli régió hosszú ideje tartja kedvező pozícióját, hiszen Közép-Magyarország után a második helyen áll. Amíg a GDP volumen piaci beszerzési áron 2009 és 2011 évek között országosan 8,8 százalékkal emelkedett, addig Nyugat-Dunántúlon ötödével gyarapodott a teljesítmény. A járműgyártásban bekövetkezett jelentős visszaesést követő fellendülés erőteljesen közrejátszott e számok alakulásában.

A vizsgált időszakban Győr-Moson-Sopron megye 28 százalékos növekedést mutatott fel. Vas megyében 17 százalékkal kúszott fel a grafikon görbéje, míg Zalában csupán 5,7 százalékos a bővülés. A vasi helyzet kialakulása a járműgyártás fejlődésének, valamint a vasútépítéseknek köszönhető. Az egy főre jutó GDP tekintetében azonban Vas megye 376 ezer forinttal, Zala pedig 617 ezer forinttal marad el a régiós átlagtól. Ugyanakkor a területi rangsorban a vasiak évről évre javítják pozíciójukat.

Amennyiben a főváros nélküli megyei átlag kerül górcső alá, a nyugat-dunántúli térség mutatói kiemelkednek az országos listán, mivel mindhárom megye jóval átlag feletti értéket képvisel. A gazdasági áganként történő mérlegelésben pedig továbbra is az ipar meghatározó szerepe dominál. E tercier szektor a bruttó hazai érték 46 százalékát produkálta a régióban. Vasban a szolgáltatások súlya csökkent, miközben az építőipar termelése az országban egyedülálló módon növekedésnek indult 2009 és 2011 évek között.

 

Országos adat: 9.200 EUR/fő

Megyei adat:   8.700  EUR/fő

 

Az ipari termelés jellemzői:

 

Országosan 2013-ban a legalább öt főt foglalkoztató ipari vállalkozások 23 658 milliárd Ft értékű árutömeget állítottak elő, 1,4%-kal többet, mint 2012-ben. A megyében telephellyel rendelkező szervezetek kibocsátása az év során hullámzóan alakult, volumene azonban még így is mindvégig meghaladta az előző év azonos időszakit, és összességében 9,7%-kal nőtt. A Vasban létrehozott 818 milliárd Ft termelési érték az országos 3,5%-át tette ki, a nyugat-dunántúlinak pedig az egyötödét adta.  Az árbevétel nagysága és növekedésének üteme majdnem megegyezett a kibocsátással. Az értékesítésben meghatározó szerepet töltenek be nemzetközi piacok, mivel a külföldi érdekeltségű vállalkozásokban koncentrálódik a termelés. A forgalomból 85%-kal részesedő export nagysága 8,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben a belföldi eladás 5,7%-kal csökkent.

Az ipari termelés értéke:

 

Országos adat:  78,8 Mrd EUR

Megyei adat:   2,7 Mrd EUR (3,5 %)

 

 

Az ipari termelés szerkezete:

 

 

 

 

A turizmus megyei jellemzői:

 

A megye kereskedelmi szálláshelyeinek forgalma ugyan elmaradt a 2012. évitől, a szállásadók bevétele ennek ellenére növekedett. A vasi vendégházakban összesen 475 ezer vendég foglalt szállást, 1,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban, a vendégéjszakák száma (1,5 millió) ennél kisebb mértékben csökkent (0,2%-kal). Az átlagos tartózkodási idő kissé hosszabbodott (3,2 éjszaka), és fél nappal meghaladta az országosat. A bővülő szolgáltatások és a változatos turisztikai programok egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a látogatók valamivel tovább maradtak a szálláshelyeken. A magyarok átlagosan 2,9 napot, a határon túliak pedig 3,5 éjszakát foglaltak le.

 

A megye munkaügyi helyzete:

 

A KSH munkaerő-felmérésének adatai alapján a 2013. évben a Vas megye foglalkoztatási helyzetében kedvező és kedvezőtlen változások egyaránt bekövetkeztek. A negyedik negyedévben a 15–74 éves népesség átlagosan 59,8%-a volt jelen a munkaerőpiacon, ami nagyobb ugyan, mint 2012. azonos időszakában, azonban a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma egyaránt nőtt, utóbbi nagyobb mértékben. A megye helyzete ennek ellenére területi összehasonlításban továbbra is kedvező, a foglalkoztatási ráta (55,9%) a harmadik legmagasabb, a munkanélküliségi (6,5%) a negyedik legalacsonyabb az országban.