Üdvözöljük a

GVI- Elemzés a minimálbér emelésére adott vállalati válaszokról | Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

GVI- Elemzés a minimálbér emelésére adott vállalati válaszokról

Szerző: Pesthy Zsuzsanna | 2019. november 12.

Megjelent az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet elemzése, amely azt vizsgálja, hogy a hazai vállalkozások milyen lépéseket tettek, illetve terveznek tenni a minimálbér, illetve a szakképzetteknek járó garantált bérminimum emelésével összefüggésben.

Az MKIK GVI rövid elemzésében kilenc olyan lépést vizsgálnak, amelyekre a minimálbér, illetve a szakképzetteknek járó garantált bérminimum 2019. januári emelése után sor kerülhet egy magyar vállalkozásnál.

A kérdés a következő volt:

A minimálbér 149.000 Ft-ra, illetve a szakképzettek garantált bérminimumának 195.000 Ft-ra való emelése nyomán sor került-e / sor fog-e kerülni a következő lépésekre az Önök cégénél 2019-ben:

  • a bérfeszültségek elkerülése érdekében a minimum felett keresők bérét is emelik
  • a tervezett létszámfelvétel elmarad
  • elbocsátásokat hajtanak végre
  • a tervezett beruházások elhalasztása
  • módosítják a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatait
  • részmunkaidős foglalkoztatásba teszik az érintett dolgozókat
  • az érintett dolgozók egyéb juttatásainak (pl. cafeteria) csökkentése
  • mozgóbérek (pl. jutalmak) csökkentése
  • áremelést hajtanak végre

A fenti lépések közül a legnagyobb arányban az áremelést említették a válaszadók: több, mint egyharmaduk (38%) tette meg e lépést vagy fogja megtenni még idén. A válaszadók 32%-a jelezte a tervezett létszámfelvétel elmaradását. A vállalkozások 30%-a a bérfeszültségek elkerülése érdekében a minimum felett kereső munkatársak bérét is emeli. A tervezett beruházások elhalasztását a megkérdezett vállalatok negyede (25%) tervezi. A cégek 15%-a döntött a béremelésben érintett dolgozók egyéb juttatásainak csökkentése, 13% pedig a mozgóbérek (pl. jutalmak) csökkentése mellett. Nagyjából minden tizedik vállalkozás részmunkaidős foglalkoztatásba helyezi át a béremelésben érintett dolgozókat (12%), vagy módosítja munkakörüket, feladataikat (11%). A legkevésbé jellemző reakció az elbocsátások végrehajtása: ezt mindössze a cégek 5%-a jelölte meg.

 

A teljes elemzés a GVI oldalán érhető el.