Üdvözöljük a

Építőipar - kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás | Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Építőipar - kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás

2017. január 16.

Az 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 2013. január 1-je óta hatályos egyik szakasza már korábban is lehetővé tette, hogy a vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatásához kormányrendelet felelősségbiztosítást írjon elő, de végül a hivatkozott kormányrendelet nem született meg. Az Étv. egyik 2016. évi módosítása az Étv. 32. §-át – 2016. szeptember 1-jei hatállyal – azzal egészítette ki, hogy az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek esetében az építészeti-műszaki tervezői tevékenységet kormányrendelet szerinti módon felelősségbiztosításhoz kötné. Az Étv. felhatalmazása alapján a kötelező felelősségbiztosítást, több jogszabály módosításával a 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet vezette be.

Minden felelősségbiztosításnak az a célja, hogy felkészüljünk az előre nem látható körülményekre, károkozásokra. A károkozásért jelenleg a tervező, kivitelező anyagilag is felelős. A kárt elszenvedők a bíróság előtt joggal kérhetnek kártérítést. A bíróság által megítélt kártérítések viszont olyan terhet jelenthetnek a tervezők és a vállalkozó kivitelezők számára, amelyet önerőből nem képesek kifizetni.

 

Kinek kell felelősségbiztosítást kötnie?

 

Fontos kihangsúlyozni, hogy kötelező felelősségbiztosítás kizárólag az egyszerű bejelentéssel érintett lakóépületek esetében áll fenn. (2017. január 1. napjától bővült az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységek köre)

Nem kell az összes tervezőnek, vállalkozó kivitelezőnek biztosítási szerződést kötnie, akik egyszerű bejelentéssel érintett lakóépületen dolgoznak. Az egyszerű bejelentéssel érintett lakóépületek tekintetében felelősségbiztosítást kell kötnie az építtetővel közvetlenül szerződésben álló

a) építésznek vagy más szakági tervezőnek a tervezési és tervezői művezetés tevékenységére;

b) a fővállalkozó kivitelezőnek az építőipari kivitelezési tevékenységére [155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 6/A. § (1) bek.; 353/2016. (XI. 18.) Korm. rend. 5. § (1) bek.].

 

Az építési napló készenlétbe helyezése, megnyitása befolyásolja a kötelezettséget

A tervezési és fővállalkozói szerződés dátuma önmagában még nem dönti el, hogy kell-e felelősségbiztosítást kötni, akár a 2016. évben megkötött szerződés esetében is fennállhat ez a kötelezettség (korábbi azért nem lehet a szerződés, mert 2016. január 1. napjától létezik az egyszerű bejelentés jogintézménye). Mivel a felelősségbiztosítás magához az elvégzett tevékenységhez kötődik, ezért a megkötésének kötelezettsége is az elektronikus építési naplóval áll kapcsolatban.

2017. február 1. napját követően aláírt tervezési szerződés, illetve az építtető és a fővállalkozó kivitelező között 2017. február 16. napját követően létrejött szerződések esetében már kötelező a felelősségbiztosítást megkötni [155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 7/A. § (1) bek.; 353/2016. (XI. 18.) Korm. rend. 5. § (1) bek.].

 

Az építési napló készenlétbe helyezése, megnyitása

 

A tervezési szerződés esetében, ha az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésére 2017. február 1. napját követően kerül sor, már szükséges a felelősségbiztosítás. Ha pl. a 2017. január 3-án aláírt tervezési szerződés alapján január 30-ig sor kerül az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésére, akkor a beruházás teljes folyamatában még nem lesz kötelező a tervezői felelősségbiztosítás.

A fővállalkozó kivitelező esetében akkor kell megkötni a felelősségbiztosítást, ha az elektronikus építési főnapló megnyitására 2017. február 16. napját követően kerül sor [155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 7/A. § (1) bek.; 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 5. § (1) bek.].

Amennyiben a tervező vagy a kivitelező 2017. január 1. napján rendelkezik érvényes felelősségbiztosítással, a fenti határidőkig kell azt a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet előírásainak megfeleltetnie. Ebben az esetben a 3 éves utófedezeti kritériumnak a biztosításnak nem kell megfelelnie akkor, ha e 3 éves időtartam alatt a biztosítás fennáll [155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 7/A. § (2) bek.].

 

Meddig kell megkötni a biztosítási szerződést?

A tervezőnek előre kell gondoskodnia a felelősségbiztosításról, mivel – ha kötelező – a felelősségbiztosítással legkésőbb a tervezési szerződés megkötésekor rendelkeznie kell [155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 6/A. § (3) bek. a) pont; 353/2016. (XI. 18.) Korm. rend. 5. § (1) bek.]. Itt figyelni kell a hatályba léptető rendelkezésekre, és praktikus olyan rendelkezést alkalmazni, ami biztosan jogszabályszerű lesz, minden jogszabályi dátumra figyelemmel.

Ha a tervező megköti a felelősségbiztosítást, de a tervezői szerződést mégsem írják alá a megrendelővel, akkor a tervezőnek – a jogszabály alapján – joga van a biztosítást felmondani a megkötéstől számított két héten belül [155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 6/A. § (4) bek.; 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 5. § (1) bek.]. Itt tehát figyeljen arra a tervező, hogy a biztosítás létrehozása után két héten belül a tervezési szerződést is aláírják.

A fővállalkozó kivitelezőnek több ideje van a biztosítóval történő egyeztetésre, mivel legkésőbb csak a munkaterület átadásakor kell rendelkeznie felelősségbiztosítással, ezért neki elegendő a kivitelezési szerződés megkötését követően gondoskodnia a biztosítási szerződésről [155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 6/A. § (3) bek. b) pont; 353/2016. (XI. 18.) Korm. rend. 5. § (1) bek.].

 

 

Forrás: epitesijog.hu