Üdvözöljük a

A TSZSZ szakvélemény felhasználása a bíróságon | Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

A TSZSZ szakvélemény felhasználása a bíróságon

Szerző: Dr. Tarján Katalin | 2018. február 27.

2017. év végéig hatályos Polgári Perrendtartás külön eljárástípusként szabályozta a TSZSZ szakvéleményére alapított pert. A speciális szabályozás fő funkciója az volt, hogy a nem fizető fél ne tudja évekig elhúzni a pereskedést, illetve ne legyen lehetősége időközben eltűnni a vállalkozó pénzével. 2018. január 1-jével jelentős változások történtek a TSZSZ szakvéleményére alapított per szabályrendszerében.

Magyar Közlöny: 2017. évi 174. : https://epitesijog.hu/resources/2018/01/Ft2kU1bo.pdf

Módosító jogszabály: 2017. évi CXXX. törvény

Érintett jogszabály: 2013. évi XXXIV. törvény : https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1300034.tv

Hatályos: 2018. január 1.

 

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működésének tapasztalatai

 

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) létrehozásának egyik elsődleges célja volt, hogy amennyiben nem jön létre megegyezés a felek között, a szakvélemény lerövidítse az ilyen típusú ügyekben akár évekig is húzódó peres eljárások időtartamát. A jogalkotói elképzelés szerint, ha már a per elindításakor rendelkezésre áll egy szakértői vélemény a vitás elszámolás műszaki kérdéseivel kapcsolatban, úgy a bíróságnak nem kell bizonyítást lefolytatnia, ésszerű időn belül tud határozni az ügyben.

Az első négy év visszajelzései vegyesek voltak. Az egyszerűen eldönthető ügyekben, ahol műszakilag alá nem támasztott, mondvacsinált indokkal nem fizettek, sokszor tényleges megoldást jelentett az eljárás a kérelmező részére, aki így a TSZSZ szakvéleményének köszönhetően a pénzéhez jutott. Előfordultak azonban olyan ügyek is, ahol a nem fizető fél ügyvédje a TSZSZ szakvélemény megtámadásával hosszadalmas bizonyítási eljárás lefolytatása felé terelte a bíróságot – amire a kivitelezés hiányos dokumentálása miatt volt is lehetőség –, ilyenkor a per kiemelt és gyors jellege kevésbé vagy egyáltalán nem érvényesült. Pozitívnak tekinthető, hogy a bíróságon ítélettel zárult ügyekben a szakvéleményekben megállapított összegek 80%-át a bíróság is jogosnak ítélte, ami jól szemlélteti a szakértői eljárások gyakorlati hasznosságát.

 

Új Polgári Perrendtartás, új peres előírások

 

2018. január 1-jén új Polgári Perrendtartás (a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény) lép hatályba, amelynek kidolgozásakor a jogalkotók elsődleges célja a permenet gyorsítása, egyszerűsítése volt, megkülönböztetés nélkül, minden eljárásra vonatkozóan. Így kikerült a kódexből a kiemelt jelentőségű perek kategóriája, ezzel együtt a TSZSZ szakvéleményére alapított per is.

 

Hogy a TSZSZ szakvélemény bírósági felhasználásához kapcsolódó speciális szabályok, és ezzel a TSZSZ eljárás egyik legfontosabb előnye továbbra is fennmaradjon, a TSZSZ-nek sikerült elérnie, hogy az eljárási kódexből kikerülő rendelkezések a TSZSZ működéséről és eljárásáról rendelkező 2013. évi XXXIV. törvény részeként kerüljenek szabályozásra. A TSZSZ szakvéleményére alapított per ilyen módon történő „újraszabályozása” csak részben formai, amennyiben ez a cím egyik jogszabályból a másikba kerül, ezen felül azonban a módosulás lehetőséget teremtett a korábbi szabályozás hibáinak, hiányosságainak kiküszöbölésére is, az eltelt négy év tapasztalatainak felhasználásával.

A 2018. január 1. napjától hatályos előírásokat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXX. törvény 110. §-a iktatta be a 2013. évi XXXIV. törvénybe.

 

A TSZSZ szakvéleményére alapított per korábbi előnyei megmaradtak

 

Ami 2018. január 1. napjától nem változik a korábbiakhoz képest:

a) A szakvélemény kézhezvételét követően továbbra is 60 nap áll rendelkezésre a TSZSZ szakvéleményére alapított per elindítására. A határidő szigorú rögzítésének éppen az az indoka, hogy a peres eljárás ilyenkor a szakvéleményen alapul, amelynek megállapításai adott esetben a teljesítés átmeneti állapotához kapcsolódnak.

b) A szakvéleményt és a kézhezvétel dátumát igazoló tértivevényt továbbra is kötelező csatolni a keresetlevélhez.

c) Kötelező a jogi képviselet a perben. A korábbi szabályozásban ez a rendelkezés a kiemelt jelentőségű perek kategóriájához általában kapcsolódott, fenntartásának indoka is az, hogy a hagyományostól eltérő, külön szabályozott eljárástípusról van szó.

d) A TSZSZ szakvéleménye ezután is a perben kirendelt szakértő véleményével lesz egyenértékű. Ha a perben további szakkérdés merül fel, azt elsődlegesen a TSZSZ szakvéleményt készítő szakértőknek kell megválaszolni.

e) A TSZSZ szakvéleményében megállapított összeget, mint pénzbeli marasztalást tartalmazó ítélet továbbra is fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható lesz. Fontos, hogy az előzetes végrehajthatóság csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor az ítélet a szakvéleményben számszerűen megállapított összeget tartalmazza.

 

Melyek az új rendelkezések 2018-tól?

 

Változás, hogy az ideiglenes intézkedés kérésének folyamatából kiesett a kérelmező általi biztosítékadás. Ez egy méltánytalan rendelkezés volt a kérelem előterjesztőjével szemben, hiszen ő az, akinek a kasszájából már eleve hiányzik ez az összeg, ha be kell fizetnie biztosítékként, akkor kétszeresen fog hiányozni. A tapasztalatok azt mutatták, hogy sok esetben ez a rendelkezés vissza is tartotta a felpereseket az ideiglenes intézkedés kérésétől. Az új szabályok szerint, amennyiben a bíróság az erre irányuló kérelemnek helyt ad, elrendeli a TSZSZ szakvéleményben megállapított összeg alperes általi bírósági elnöki letétbe helyezését. Amennyiben a teljesítés önként nem történik meg, az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés előzetesen végrehajthatóvá válik.

 

A hatályos szabályozás szerint a perben a TSZSZ nevében eljárt szakértői tanács elnökét idézhette a tárgyalásra a bíróság, de a gyakorlatban előfordult, hogy az elnök mellett a tagok meghallgatása is szükséges volt (pl. amikor különböző szakterületek voltak érintve az ügyben). Január 1-től ezt a gyakorlatot tükrözi a jogszabályszöveg is, amely most már lehetővé teszi a szakértői tanács bármely tagjának bíróság általi idézését.

Szintén a szakértőket érinti, és szintén sokkal inkább a jogszabályszöveg gyakorlathoz igazítása, mint tényleges módosulás, hogy a TSZSZ szakvéleménnyel kapcsolatos bizonyítási eljárásról is rendelkezik a jogszabály. A gyakorlatban gyakran előfordult, hogy a szakvéleménnyel kapcsolatban kérdéseket tettek fel a felek, írásbeli kiegészítésre, pontosításra volt szüksége a bíróságnak, csakúgy, mint egy hagyományos bírósági eljárásban, a korábbi szabályozás azonban meglehetősen hiányos volt e tekintetben.

A 2017 év végéig hatályos, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szerint a kiemelt jelentőségű perek kategóriája elviekben önmagában garantálta a gyorsabb ügyintézést, és a perek egy éven belüli lezárására törekvést. A visszajelzések szerint azonban a gyakorlatban ez nem jelentett automatikusan gyorsabb, rövidebb eljárást. Az új rendelkezésekben kifejezetten szerepel a soron kívüliség követelménye, tárgyalási időköznek nyolc napot határoz meg a jogszabály, az első tárgyalás kitűzésének pedig két hónapon belül kell megtörténnie.

Újdonságnak tűnik, hogy bekerült a jogszabályba a TSZSZ szakvélemények Választottbíróság előtti perekben történő felhasználási lehetősége. A rendelkezés valódi változást nem tartalmaz, a Választottbíróság eljárására természetesen a rendes bíróságokra vonatkozó szabályok nem vonatkoznak, a perben beadott TSZSZ szakvéleményt azonban a Választottbíróság is figyelembe veszi (és vette eddig is), tehát a bizonyításra fordítandó idő ebben az esetben is lerövidülhet.

A TSZSZ szakvéleményére alapított per, mint különleges eljárástípus tehát továbbra is lényeges előnyöket jelenthet az építőipari viták érintett felei részére.

Amit egyelőre nehéz előre látni, hogy a bíróságok leterheltsége – ami az Új Polgári Perrendtartás hatályba lépésével a bevezetést követő időszakban még nőhet is – ténylegesen lehetővé teszi-e az eljárások hatékonyabbá és gyorsabbá tételét.

 

 A TSZSZ eljárás fő célja továbbra is a felek megegyezése

 

A korábbi szabályozás szerint kötelező volt a keresethez csatolni a felek közötti megegyezési kísérlet okirati bizonyítékát (fizetési felszólítást, peren kívüli egyezségi javaslatot kellett küldeni a másik félnek a kereset beadása előtt). Ennek indoka az volt, hogy a szakértői eljárás elsődleges célja éppen az egyezség és a bírósági út elkerülése lenne, ezért csak a megegyezés meghiúsulása esetén, ennek igazolásával lehetett keresetet indítani.

A 2018. január 1. napjától hatályos szabályozásból ez a rendelkezés kikerült, tehát elviekben már nem kötelező a megegyezés megkísérlése. A TSZSZ azonban továbbra is azt javasolja, hogy a keresetindítást megelőzően történjen meg a TSZSZ szakvéleményére alapított fizetési felszólítás, a peren kívüli megegyezés feltételeinek közlése. A korábbi eljárások tapasztalatai azt mutatják, hogy sok esetben a bírósági út elkerülhető, ha a másik fél (vagy éppen a kérelmező) a TSZSZ szakvélemény alapján átgondolja az ügyet, és a TSZSZ közreműködése alapján létrejöhet a felek között az egyezség.

 

A TSZSZ szakvéleményére alapított perre vonatkozó tájékoztatók a TSZSZ honlapján az alábbi linkeken érhetők el:

A TSZSZ szakvéleményére alapított per 2017. december 31-ig:

http://mkik.hu/upload/mkik/tszsz/tszsz-szakvelemenyere-alapitott-per.pdf

 

A TSZSZ szakvéleményére alapított per 2018. január 1-től:

http://www.mkik.hu/upload/mkik/tszsz/tszsz-szakvelemenyere-alapitott-per2018.pdf

 

Szerző: Dr. Tarján Katalin

forrás: www.epitesijog.hu