Üdvözöljük a

Az EU a hazai gazdaság lélegeztetőgépe | Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Az EU a hazai gazdaság lélegeztetőgépe

Szerző: Pesthy Zsuzsanna | 2017. szeptember 8.

A beáramlott 14 ezer milliárd forint uniós támogatás ellenére a magyar gazdaság versenyképessége romlott, a munkaerő elvándorol.

A KPMG Tanácsadó Kft. és a GKI Gazdaságkutató Zrt. a magyar kormány megrendelésére nemrég készített egy tanulmányt, melyből kiderül, hogy bár a magyar gazdaság 2006 és 2015 között 4,6 százalékos gazdasági növekedést produkált, de ha nem lettek volna uniós források, akkor 1,8 százalékkal csökkent volna a GDP.

 

A lakossági fogyasztás a vizsgált időszakban 5,3 százalékkal csökkent, azonban uniós források nélkül 11 százalékkal esett volna vissza. A legkomolyabb függés a beruházásoknál tapasztalható: a befektetések az uniós pénzdömping ellenére is csak 2,8 százalékkal nőttek, e nélkül viszont 31,3 százalék lett volna a visszaesés. A magyarországi közberuházásoknak több mint a háromnegyede évek óta uniós társfinanszírozású.

 

Az uniós támogatások egyik kiemelt célja a munkahelyteremtés és a munkaerő megtartása lett volna. Ezzel szemben az uniós költségvetési ciklus végére olyan mértéket ért el a képzett munkaerő elvándorlása, hogy ez lett a magyar gazdaság egyik legnagyobb kihívása. A 2007 és 2013 közötti időszakban a foglalkoztatás ugyan 280 ezer fővel emelkedett, de uniós támogatások nélkül ez is csak 105 ezer fős bővülésre lett volna elegendő- a tanulmány szerint.

Magyarország versenyképessége jelentősen romlott a régiós országokhoz képest minden létező statisztikán: a legutóbbi WEF-rangsor, valamint a régiókra vonatkozó uniós statisztika szomorú trendet mutat. Amíg 2006-ban a World Economic Forum felmérése szerint a 12 csoportból álló versenyképességi listán Magyarország 7 csoportban az első vagy a második helyen szerepelt, addig 2016-ban 10 csoportban az utolsó helyen álltunk.

 

A tanulmány szerint ugyan jutott (uniós) pénz az egészségügy és az oktatás fejlesztésére, azonban a koncepciótlanság miatt ezek nem érték el a kívánt hatást, nem sikerült rendszerszintű változásokat elérni, amelyek megoldanák a legnagyobb társadalmi-gazdasági problémákat.

Vannak azért kedvező hatások is, az egyensúlyi mutatókban. Az uniós milliárdok beáramlása stabilizálta a magyar gazdaság külső és belső pénzügyi egyensúlyát. A költségvetés kiszállt a beruházások finanszírozásából, ami jótékonyan hatott a költségvetési egyenleg javulására. Az unióból beáramló 40 milliárd eurót a Magyar Nemzeti Bank váltotta át, ami hatalmas devizatartalékhoz juttatta az államot.

 

Az uniós támogatások által generált beruházások és többletfogyasztás növelte a költségvetés adóbevételeit is, így közvetett módon segítette a költségvetési stabilitás elérését, illetve a kamatszint csökkentését. Az uniós források nélkül az államháztartás hiánya tartósan a maastrichti 3 százalékon vagy épp afelett alakult volna, míg az államadósság az elmúlt évek csökkenése helyett a GDP 84 százalékára emelkedett volna, a mai 73 százalékkal szemben.

 

Az uniós források az állami hatékonyság, a humántőke fejlesztésén és az infrastrukturális beruházásokon keresztül tudnák javítani a versenyképességet. Hosszú távon viszont a kiszámítható gazdaságpolitika, a vállalatok számára kedvező adózási környezet elengedhetetlen a tartós növekedéshez. Ezzel párhuzamosan az uniós forrásokat azokra a területekre kell fókuszálni, amelyek nem csak átmenetileg, de hosszú távon is javítják a versenyképességet - ajánlja a kormány figyelmébe a KPMG-GKIs. Ezért kellene beton, tégla és térkő helyett sokkal nagyobb arányban az oktatásba, az egészségügybe, a kutatás-fejlesztésbe, a munkavállalók képzésére és itthon tartására fordítani az uniós támogatásokat. A jelenlegi gyakorlat azonban azt vetíti előre, hogy várhatóan a most futó programok sem fogják – többek között a rosszul megválasztott felhasználás miatt – fenntarthatóan erősíteni a hazai gazdaságot.