Üdvözöljük a

Oktatási és Képzési Figyelő | Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Oktatási és Képzési Figyelő

Szerző: Pesthy Zsuzsanna | 2019. október 8.

Az Európai Bizottság a második európai oktatásügyi csúcstalálkozó alkalmából közzétette a 2019. évi Oktatási és Képzési Figyelőt, amely a magyarországi helyzetet is elemzi.

Brüsszel adott otthont a második európai oktatásügyi csúcstalálkozónak, melynek Navracsics Tibor, az oktatásért, a kultúráért, az ifjúságért és a sportért felelős uniós biztos a házigazdája. A csúcstalálkozóval egy időben tette közzé az Európai Bizottság a 2019. évi Oktatási és Képzési Figyelőt, amelyben azt elemzi, hogyan fejlődik az oktatás és a képzés az Unióban és az uniós tagállamokban. Kiadványában a Bizottság megállapítja, hogy további előrelépés történt számos fontos uniós oktatási és képzési cél megvalósítása felé, ugyanakkor rámutat arra is, hogy a tanárokat jobban kell munkájuk során támogatni, a tanári hivatást pedig vonzóbbá kell tenni a pályaválasztók számára.

Navracsics Tibor elmondta: „Egy ellenállóképes, összetartó és méltányos Európa kialakításához be kell ruháznunk az oktatásba. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a tanároknak meg kell kapniuk azokat az eszközöket és mindazt az elismerést, amit megérdemelnek. Mivel egy oktatási reform sikere mindig a tanárokon múlik, az igényeik figyelembe vétele elengedhetetlen ahhoz, hogy a valódi európai oktatási térség 2025-ig kiépülhessen. Büszke vagyok arra, amit az elmúlt években elértünk a tagállamokkal, de további munkára van szükség.”

Az Oktatási és Képzési Figyelő idei kiadása a tanárokat helyezi a középpontba. A kiadvány ismerteti és elemzi annak az átfogó felmérésnek az eredményeit, amelyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) végzett nemrégiben a tanárok és iskolavezetők körében. A tanári pályáról és a tanulásról szóló friss nemzetközi felmérés megállapította, hogy a tanároknak továbbképzésre van szükségük az olyan újszerű helyzetek jobb kezeléséhez, mint például az információs és kommunikációs technológiák használata, a sajátos nevelési igényű tanulók tanítása vagy a multikulturális összetételű osztályok oktatása. Gondoskodni kell továbbá arról, hogy az oktatási rendszerekben megfelelő számban álljanak rendelkezésre tanárok – minden tantárgy esetében, a vidéki és városi területeken is. A kiadvány kiemeli azt is, hogy nagyobb szakpolitikai erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a legjobb jelölteket sikerüljön megnyerni az oktatás számára, és hogy olyan jelöltekre van szükség, akik megfelelően képzettek és kellően motiváltak ahhoz, hogy a pedagógusi pályán maradjanak.

 

A Oktatási és Képzési Figyelő legfrissebb adatai azt mutatják, hogy:

  •      az oktatásra fordított tagállami kiadások uniós szinten nagyjából változatlanok maradtak;
  •      a tagállamok csaknem elérték a korai iskolaelhagyás csökkentésére vonatkozó célkitűzésüket – a lemorzsolódók aránya 2009 és 2018 között 14,2%-ról 10,6%-ra mérséklődött, Magyarországon azonban 11,5%-ról 12,5%-ra emelkedett az arányuk;
  •     2009 és 2018 között uniós szinten 32,3%-ról 40,7%-ra emelkedett a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya, Magyarországon pedig 24,0%-ról 33,7%-ra;
  •     a koragyermekkori nevelésben részt vevő gyermekek aránya a 2009–2017-es időszakban 90,8%-ról 95,4%-ra emelkedett, Magyarországon eléri a 95,6%-ot;
  •      Európában folyamatosan növekszik az oktatásban való részvétel, ugyanakkor uniós szinten minden ötödik, Magyarországon pedig minden negyedik 15 éves tanuló még mindig nem képes egyszerű olvasási, matematikai és természettudományi feladatok megoldására.

Az Oktatási és Képzési Figyelő Magyarországra vonatkozó országjelentése többek között megállapítja, hogy a közelmúltban bevezetett intézkedéseknek köszönhetően a kisgyermekekkel foglalkozó pedagógusok  a korábbinál magasabb végzettséggel rendelkeznek, hogy Magyarországon új középtávú stratégiát fogadtak el a szakképzés és a felnőttoktatás korszerűsítésére, és hogy megerősítették a diákok teljesítménye közötti különbségek kiegyenlítésére irányuló intézkedéseket, miközben szigorodtak a felsőoktatásban való részvétel feltételei.

 

Forrás: Európai Bizottság