Üdvözöljük a

Oktatás és képzés Európában: az egyenlőtlenségek továbbra is kihívást jelentenek | Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Oktatás és képzés Európában: az egyenlőtlenségek továbbra is kihívást jelentenek

Szerző: Pesthy Zsuzsanna | 2017. november 10.

 Az Európai Bizottságközzé tette az Oktatási és Képzési Figyelő 2017. évi kiadását, melynek tanúsága szerint a tagállami oktatási rendszerek egyre befogadóbbak és hatékonyabbak. A jelentés ugyanakkor azt is megerősíti, hogy a diákok iskolai végzettsége nagyban függ társadalmi-gazdasági hátterüktől. A dokumentumból az is kiderül, hogy a legtöbb tagállamban előrelépés történt az oktatás megreformálásával és korszerűsítésével összefüggő legfontosabb uniós célok elérése felé, ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség az oktatáson belüli méltányosság megvalósítása érdekében.

Az iskolai végzettségnek meghatározó jelentősége van társadalmi szempontból. A csak alapfokú végzettséggel rendelkezők esetében csaknem háromszor akkora annak valószínűsége, hogy szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben fognak élni, mint a felsőfokú végzettségűek körében. A jelentés adatai azt is mutatják, hogy 2016-ban az alsó középfokú végzettségű 18–24 év közötti fiataloknak csak 44%-a rendelkezett munkaviszonnyal. A teljes népességet (15–64 éves korosztály) tekintve a munkanélküliség sokkal gyakoribb a csak alapfokú végzettséggel rendelkezők körében (16,6%), mint azok esetében, akik felsőfokú végzettséget szereztek (5,1%). A tanulók eredményeit ugyanakkor alapvetően meghatározza társadalmi-gazdasági helyzetük: a leghátrányosabb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező tanulóknak 33,8%-a, míg legkiváltságosabb helyzetű társaiknak mindössze 7,6%-a tartozik a gyengén teljesítők közé. Azok, akik az EU-n kívül születtek, különösen kiszolgáltatottak. A migráns háttérrel rendelkező fiatalok esetében fokozottabb a gyenge iskolai teljesítmény és a korai iskolaelhagyás veszélye. 2016-ban az EU-ban élő, de az Unión kívül született 30–34 éves lakosság 33,9%-a tartozott az alacsonyan képzettek közé, míg az EU-ban született társaik esetében ez az arány csupán 14,8% volt.

Az EU 2020-ra vonatkozó egyik célkitűzése az, hogy az alapvető olvasási, matematikai és természettudományos feladatokban alulteljesítő tizenöt éves tanulók arányát 15%-ra csökkentse. A tények azonban azt mutatják, hogy az EU összességében távolodik e célkitűzés elérésétől, különösen a természettudomány területén, ahol a gyengén teljesítők száma 2012 és 2015 között 16,6%-ról 20,6%-ra nőtt. Magyarország esetében ugyanez az arány 18%-ról 26%-ra emelkedett, ami kedvezőtlen tendenciát jelez.

 Az uniós átlaghoz viszonyítva ugyanakkor pozitív változás tapasztalható Magyarországon a következők tekintetében: 2013 és 2016 között kismértékben növekedett a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban részesülő gyerekek, illetve a felsőfokú iskolai végzettséget szerzők aránya. Az is örvendetes hír, hogy csaknem a kétszeresére (3,2%-ról 6,3%-ra) nőtt a tanulásban részt vevő felnőttek aránya, és hogy a frissdiplomások iskolai végzettség szerinti foglalkoztatási rátája is számottevően (74,2%-ról 85%-ra) emelkedett.

Az EU egészét nézve az oktatásba történő beruházás kismértékben (reálértéken számítva 1%-kal) növekedett. Magyarország esetében az oktatási beruházások nagyobb mértékben, 2,3%-kal bővültek, ami a GDP arányában 5,2%-os bővülésnek felel meg.

 

A teljes sajtóközlemény itt olvasható: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-17-4261_hu.htm