Üdvözöljük a

Digitális vállalatok adóztatása | Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Digitális vállalatok adóztatása

Szerző: Pesthy Zsuzsanna | 2018. december 18.

2013 júliusában az uniós miniszterek egyetértettek abban, hogy közös vállalati adóalapot kell létrehozni. Az Európai Bizottság ezután egy korábbi, 2011-es javaslatát két irányelvre osztotta: egy közös társaságiadó-alapra (CCTB) és egy közös összevont társasági adóalapra (CCCTB) vonatkozó irányelvre. Mindkét irányelv tervezetét 2016 októberében nyújtották be és mindkettő vár a Tanács beleegyezésére. Állásfoglalásaiban az Európai Parlament határozottan támogatta a társasági adózás átfogó reformját, és bevezette a "digitális jelenlét" fogalmát, amely lehetővé tenné a tagállamok számára a digitális vállalatok megadóztatását.

2018 márciusában az Európai Bizottság két külön jogszabályt terjesztett elő a digitális tevékenységeknek az EU-ban való igazságosabb adóztatására vonatkozóan. Az első javaslatnak (a jelentős digitális jelenlét vállalati adóztatása), amelyet az előnyben részesített megoldásként mutattak be, a társasági adószabályok megreformálása a célja, így a nyereség bejegyzése és adóztatása ott történne, ahol a vállalkozások kapcsolatba lépnek a felhasználókkal a digitális csatornákon keresztül. A második javaslat (digitális szolgáltatási adó) egy átmeneti adó, amely lefedi azokat a főbb digitális tevékenységeket, amelyek jelenleg az EU-ban adómentességet élveznek.

A plenáris az EU-ban működő digitális vállalatok adóztatására vonatkozó irányelv kiterjesztését javasolta.

Az adóköteles szolgáltatások listája a digitális felületeken keresztül történő tartalomszolgáltatással bővül

•             Az adóköteles bevételek alsó határa az EU-ban 40 millió euróra csökken

•             A parlament állásfoglalását nagy többséggel fogadták el

Az Európai Parlament mindkét tanácsi irányelvre - a digitális jelenléttel bíró vállalatok adóztatásáról, valamint a digitális szolgáltatási adóról szólóra - vonatkozó állásfoglalását nagy többséggel fogadta el.

 A digitális tartalomszolgáltatást hozzáadták az adóköteles szolgáltatások listájához

A képviselők az adóköteles szolgáltatások listájához hozzáadták “a digitális interfészeken keresztül történő tartalomszolgáltatást, mint például videók, hanganyagok, játékok vagy szövegek szolgáltatása”. A digitális tartalomszolgáltatás attól függetlenül adóköteles, hogy a szóban forgó digitális tartalom az adott jogalany tulajdonát képezi, vagy arra vonatkozóan terjesztési joggal rendelkezik. A digitális tartalmat értékesítő online platformok, mint például a Netflix, tehát adókötelesnek minősülnének.

Alacsonyabb küszöbérték az adóköteles bevételekre

A képviselők megegyeztek az EU-ban megtermelt adóköteles bevétel alsó határának csökkentésében. A jogszabály minden olyan jogalany esetében alkalmazandó lenne, amelynek európai uniós bevételei az adott pénzügyi évben meghaladják a 40 millió eurót. Az Európai Bizottság 50 millió eurót elérő küszöbértéket javasolt.

Digitális szolgáltatási adó (dsza): átmeneti megoldás

A képviselők hangsúlyozták, hogy a digitális szolgáltatási adó mindössze átmeneti megoldás. Állandó megoldásnak a jelentős digitális jelenlét, a közös vállalati konszolidált adóalap, vagy más hasonló, az OECD és az ENSZ szintjén elfogadott szabályok minősülhetnének.

A digitális szolgáltatási adóról szóló irányelv jelentéstevője, Paul Tang (S&D, Hollandia) szerint „mind az Európai Parlament, mind pedig az európai emberek azt akarják, hogy a technológiai óriások fizessék az adóikat. Ezért szavaztunk egy ambiciózusabb digitális szolgáltatási adóra, megadóztatva az online streaming szolgáltatásokból származó bevételeket is. Az alapvető méltányosságról van szó, ahol mindenki méltányos részt fizet.”

A jelentős digitális jelenlétről szóló irányelv jelentéstevője, Dariusz Rosati (EPP, Lengyelország) szerint: „Az adót ott kell megfizetni, ahol az adott cég értékteremtése megvalósul, függetlenül attól, hogy digitális, vagy pedig hagyományos vállalatról beszélünk. A viták és a kölcsönös vétók a Tanácsban odáig vezettek, hogy az EU képtelen megbirkózni ezzel a problémával. Az Európai Uniónak irányadónak kellene lennie, eközben pedig folytatni kell a munkát egy nemzetközi megoldás kidolgozása érdekében az OECD szintjén. Itt az ideje cselekedni!”

 A digitális szolgáltatási adóról szóló irányelvről taglaló jelentést 451 igen, 69 nem és 64 tartózkodó szavazat mellett fogadták el. A jelentős digitális jelenlét társasági adóztatásáról szóló irányelvet tárgyaló jelentést 439 igen, 58 nem és 81 tartózkodó szavazattal fogadták el.

 A Parlamentnek konzultációs jogköre van az adójogszabályok tekintetében (EUMSz 115. cikkely). Ennélfogva a jelentések a Tanács elé kerülnek, amely egyhangúlag dönthet a szabályok végleges tartalmáról. A Parlament jóváhagyást sürget még azelőtt, hogy mandátuma 2019 áprilisában lejár.