Üdvözöljük a

Bizottsági iránymutatás a közbeszerzésekhez | Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Bizottsági iránymutatás a közbeszerzésekhez

Szerző: Pesthy Zsuzsanna | 2019. július 26.

A közzétett iránymutatás része annak a bizottsági kezdeményezéscsomagnak, melynek célja tisztességes verseny, jó minőség és egyenlő versenyfeltételek biztosítása a közbeszerzési piacokon. Az iránymutatás egyben az első eredménye az EU és Kína közötti kapcsolatokról szóló és a 2019. márciusi tanácsi következtetések által támogatott közleményben meghatározott 10 intézkedésnek.

Az Európai Unióban található a világ legnagyobb nyílt közbeszerzési piaca, melynek becsült értéke éves szinten eléri a 2 billió eurót. Az egyre inkább globalizálódó piacokon az uniós közbeszerzőknek olyan eszközökre és ismeretekre van szükségük, amelyek lehetővé teszik számukra az együttműködést harmadik országokból származó ajánlattevőkkel.

A közzétett iránymutatás gyakorlati tanácsokat fogalmaz meg a tagállami közbeszerzők számára. Emellett segíti őket azon harmadik országbeli ajánlattevők azonosításában, akik hozzáféréssel rendelkeznek az uniós közbeszerzési piachoz. Az iránymutatás további célja, hogy felhívja az ajánlatkérő szervek figyelmét a számos különböző uniós közbeszerzési eszközre. Ezek közé tartoznak a többi között a kirívóan olcsó ajánlatok esetében alkalmazható, illetve azok az intézkedések, amelyek biztosítják, hogy a harmadik országbeli ajánlattevők ugyanolyan minőségi előírásokhoz tartsák magukat például a biztonsági, a munkaügyi és a környezetvédelmi normák terén, mint az uniós ajánlattevők.

Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „A nyitott és versenypiaci feltételek mellett meghirdetett közbeszerzési pályázatok lehetővé teszik az adófizetők pénzének hatékonyabb felhasználását és jó minőségű közszolgáltatások nyújtását. A közbeszerzőknek az uniós polgárok érdekeit szem előtt tartó, megalapozott döntéseket kell hozniuk, és az összes rendelkezésükre álló eszközt felhasználva gondoskodniuk kell az európai szabványok betartásáról. Fontos azonban, hogy a nyitottság kölcsönös legyen, azaz hogy az uniós vállalkozások is ajánlatot tehessenek az EU-n kívüli közbeszerzési szerződésekre.”

Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „Minden – akár európai, akár Európán kívüli – ajánlattevőnek ugyanolyan játékszabályok szerint kell játszania. Az ajánlatkérők a jogi keret rugalmasságát kihasználva eredettől függetlenül minden ajánlattevő számára szigorú szociális, környezetvédelmi és egyéb minőségi normák betartását írhatják elő. Ezáltal egyensúlyt teremtenek az ajánlattevők között.”

Az iránymutatás emellett lehetővé teszi az ajánlatkérő szervek számára, hogy hatékonyan felülvizsgálják az ajánlatokat, azonosítsák az esetleges kirívóan olcsó ajánlatokat, és a beszerzési folyamatok során a leginnovatívabb, a legtöbb társadalmi előnyt kínáló vagy a legzöldebb lehetőséget válasszák. A dokumentum az alábbi területekre fókuszál:

 Az unión kívüli ajánlattevők számára biztosított hozzáférés: Az uniós szabályok általában nem tesznek különbséget az uniós és nem uniós vállalatok között. Az iránymutatás azonban egyértelművé teszi, hogy az uniós közbeszerzési piachoz csak azon harmadik országok vállalatai számára garantált a hozzáférés, amelyekkel az EU a közbeszerzésre kiterjedő, kötelező erejű nemzetközi vagy kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást írt alá. Az egyéb harmadik országokból származó vállalatok részére nem biztosított a hozzáférés, és kizárhatók az uniós közbeszerzési piacokról. Ezen túlmenően az iránymutatás azt is megerősíti, hogy a tagállamok szabadon korlátozhatják a piacaikhoz való hozzáférést a védelem- és a biztonságpolitikával kapcsolatos területeken.

 A kirívóan olcsó ajánlatok elutasítása: A Bizottság emlékezteti az ajánlatkérőket arra, hogy az uniós szabályok értelmében lehetőségük van elutasítani az indokolatlanul olcsónak tűnő ajánlatokat. Az iránymutatás tartalmaz egy kérdéslistát, melyre támaszkodva a hatóságok részletes tájékoztatás kérhetnek az ajánlattevőtől az árral kapcsolatban.

Minőségi szempontokon alapuló közbeszerzés: Az uniós közbeszerzési szabályok arra ösztönzik a hatóságokat, hogy stratégiai szempontokat szem előtt tartva végezzék a közbeszerzéseket, valamint hogy az innovációt, a társadalmi felelősségvállalást és a fenntarthatóságot állítsák a közbeszerzési eljárásaik középpontjába. Ezzel elkerülhető, hogy a szerződéseket kizárólag az ajánlott ár alapján ítéljék oda. Az iránymutatás konkrét példákat is tartalmaz a stratégiai szempontok szerint végzett közbeszerzésekre, és bemutatja, hogyan lehet a közbeszerzési eljárás során meghatározni és betartatni a szociális, környezetvédelmi és munkaügyi normákat. A közbeszerzési szabályok minden ajánlatra vonatkoznak, függetlenül attól, hogy az ajánlattevő vállalat rendelkezik-e székhellyel az EU-ban vagy sem.

Gyakorlati segítségnyújtás a Bizottság részéről: Az iránymutatás arra is emlékeztet, hogy a hatóságok fontos lépések megtétele – például a fő projektmunkákra vonatkozó ajánlati felhívást kiírása vagy egy nemzetközi megállapodás aláírása – előtt felkérhetik a Bizottságot annak felmérésére, hogy egy adott projekt megfelel-e az uniós közbeszerzési szabályoknak. (Ez az úgynevezett „előzetes értékelés” mechanizmusa.) A Bizottság tanácsa kikérhető például kirívóan olcsó ajánlatok kapcsán vagy a közbeszerzések minőségalapú megtervezésével kapcsolatban.

 

Háttér-információk

Az uniós közbeszerzési szabályok segítenek az adófizetők pénzének hatékonyabb felhasználásában azáltal, hogy biztosítják a közbeszerzési szerződések átlátható, megkülönböztetésmentes és versenyalapú közbeszerzési eljárások keretében történő odaítélését. Ezeket a szabályokat 2014-ben tovább egyszerűsítették, ami lehetővé tette a közigazgatási szervek számára, hogy az áruk és szolgáltatások vásárlásakor a közbeszerzést környezetvédelmi, társadalmi vagy innovációs célok megvalósítására használják fel. Ma az egységes közbeszerzési piac az uniós gazdaság jelentős részét képezi: becsült értéke évi 2 billió euróra tehető, ami az uniós GDP mintegy 14%-ának felel meg.

2019 márciusában a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elfogadta „Az EU és Kína – stratégiai kilátások” című közös közleményt, és megállapította, hogy a két partner között kiegyensúlyozottabb és kölcsönösebb gazdasági kapcsolatra van szükség. A közlemény kapcsán a Bizottság előterjesztett egy intézkedéscsomagot azzal a céllal, hogy lehetővé tegye a versenyfeltételek kiegyenlítését az uniós és az EU-n kívüli vállalatok számára az uniós közbeszerzési piacon.

A közleményben bejelentetteknek megfelelően a Bizottság azt is vizsgálja, hogy az EU miként tudná megfelelően enyhíteni a külföldi állami részvétel és a külföldi vállalatok állami finanszírozásának torzító hatásait az Unió belső piacán. Végezetül a Bizottság ismételten felkéri az Európai Parlamentet és a tagállamokat arra, hogy 2019 vége előtt fogadják el a nemzetközi közbeszerzési eszközt, mely közbeszerzési lehetőségeket nyitna meg az uniós vállalkozások számára a harmadik országokban, valamint előmozdítaná a kölcsönösséget az azokkal létesített gazdasági kapcsolatokban.

 

A most közzétett iránymutatás a „Közbeszerzés Európában és Európa szolgálatában” című közleményre épül, amely a közbeszerzés hatékonyságának javítása érdekében széles körű partnerséget hozott létre a tagállamok között. Az uniós közbeszerzési keret rugalmasságának, illetve az abban rejlő lehetőségének az ismerete és kihasználása elősegíti az egységes piac megerősítését és hozzájárul az egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez.

 

Forrás: az Európai Bizottság sajtóközleménye