Üdvözöljük a

A közösségi gazdaság az Európai Unióban | Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

A közösségi gazdaság az Európai Unióban

Szerző: MKIK/ EU hírlevél | 2017. augusztus 29.

Bár a közösségi gazdaságon alapuló új üzleti modellek még viszonylag újak, kedvező társadalmi-gazdasági hatásuk és versenyképességet növelő képességük vitathatatlan. A közösségi gazdaság sokféle tevékenységet érint, de egyvalami közös bennük: üzleti modelljük az együttműködésre épül. A közösségi gazdaság új lehetőségeket teremt a fogyasztók és a vállalkozások számára. Felelős módon történő ösztönzése és kiépítése az Európai Bizottság megítélése szerint jelentős mértékben hozzájárulhat az Európai Unión belül a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez. Az új üzleti modellben létrejövő új munkahelyekkel kapcsolatosan szabályozási kérdések is felmerülnek.

 

„A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend”

A közösségi gazdaság térnyerésére az Európai Unióban működő tagállami és helyi hatóságok más és más szabályozási intézkedésekkel reagálnak. Széttöredezettséget okoz az a tény, hogy az új üzleti modellek meghonosodását a szabályozók ilyen eltérően közelítik meg. Ez a hagyományos és az új szolgáltatásokat nyújtó gazdasági szereplők és a fogyasztók körében egyaránt bizonytalanságot eredményez, és gátolhatja az innovációt, a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést.

Az Európai Bizottság a fenti megállapításokra tekintettel és a céllal tette közzé 2016 júniusában „Az európai közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrendet”, hogy "a fogyasztók, a vállalkozások és a hatóságok fenntartások nélkül részt vállaljanak a közösségi gazdaság kiépítésében." A közösségi gazdaság az új szolgáltatások, a nagyobb kínálat és alacsonyabb árak révén előnyöket nyújthat a fogyasztók számára. Ösztönzi továbbá az erőforrások fokozottabb megosztását és hatékonyabb felhasználását, és ezáltal hozzájárul az Európai Unió fenntarthatósági menetrendjéhez, valamint a körforgásos gazdaságra való áttérés megvalósításához. Az Európai Parlament 2017. június 15-én egy parlamenti jelentésben összegezte támogató álláspontját.

A közösségi gazdaság igen gyors ütemben növekszik, és egyes ágazatokban jelentős piaci részesedésre tesz szert. Az együttműködési platformokból és az azok szolgáltatóitól származó bruttó bevétel 2015-ben az EU szintjén a becslések szerint 25 milliárd eurót tett ki. A növekedés 2013 óta jelentős, 2015-ben pedig felgyorsult annak következtében, hogy nagy platformok jelentős beruházásokat eszközöltek európai tevékenységeik bővítése érdekében. A jövőre nézve egyes szakértők becslése szerint a közösségi gazdaság 160–572 milliárd euró értékű növekedést jelenthet az uniós gazdaság szintjén. Az új vállalkozások számára nagy lehetőségeket rejt magában, ha jelen tudnak lenni ezeken a gyorsan bővülő piacokon.

 

Mit jelent pontosan a közösségi gazdaság?

A közösségi gazdaság a 2000-es évek közepén kezdett egy olyan új üzleti struktúraként feltűnni, amelyet a közösségi technológiák megjelenése, az egyre növekvő népesedés, illetve az energiaforrások kimerülése folytán kialakuló problémákra való válaszkeresés ihletett. Az egyik kiinduló pontot az "individuális birtoklásból" eredő következmények jelentették, vagyis az a felismerés, hogy az egyéni érdekek és szükségletek kielégítése éppen azokat a közös javakat merítik ki, amelyek a saját életminőségünkhöz szükségesek.

A sharing economy (más néven közösségi gazdaság) olyan gazdasági és szociális rendszert jelent, amely árukhoz, szolgáltatásokhoz, adatokhoz és tudáshoz való közösségi hozzáférést tesz lehetővé, így növelve azok kihasználtságát. Online technológiák segítik elő, hogy egyének, vállalatok, non-profit szervezetek számára rendelkezésre álljon a kihasználatlan termékek és szolgáltatások elosztásához, megosztásához és újrahasznosításához szükséges információ és létrejöhessen a csere, bérlet vagy eladás a résztvevők között. A közösségi gazdaság kezdetben csak néhány iparágban volt jelen (pl. közlekedés). Mára azonban a felhasználási területek száma megsokszorozódott: pénzügy, logisztika vagy az egészségügy terén is léteznek a közösségi gazdaság modelljére épülő szolgáltatások. Így működik a városi közlekedést támogató Waze vagy éppen a Járókelő.hu, de említhetnénk a hazai kezdeményezésű PickItApp közösségi futárt vagy a VeddBérbe.hu-t, a kölcsönözhető eszközök online piacterét is.

A cél nem minden esetben a profit, számos online platform akár időt, vagy különböző tárgyakat használ fizetőeszközként, vagy egyszerűen önkéntes alapon működik. Utóbbira példa a Wikipédia, a legnagyobb online enciklopédia, amelyen 2001-es megalapítása óta csak angol nyelven mintegy 5,4 millió cikk született.

 

Szabályozási nehézségek

Számos szolgáltatás a felhasználók, fogyasztók számára egyértelmű előnyökkel jár, támogatja a fenntartható fejlődést, növeli a hatékonyságot, például a fuvarmegosztás, vagy a szálláskiadás esetén. A közösségi gazdálkodáson alapuló vállalkozások ugyanakkor világszerte rengeteg kérdést vetnek fel és vitát gerjesztenek a hatályos jogi keretek között, a fogyasztók és a szolgáltatók, az alkalmazottak és az egyéni vállalkozók, valamint a szolgáltatásnyújtás foglalkozásszerű és nem foglalkozásszerű formái közötti hagyományos határvonalak elmosódásával kapcsolatban. A szabályozási környezet sok esetben nehezen tud lépést tartani az újfajta üzleti és vállalkozási modellel, amit az Uber vagy az Airbnb ellentmondásokkal teli hazai és nemzetközi példája is jól mutat.

 

További információk:

http://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/economy/20170428STO72971/airbnb-es-tarsai-infografika-a-megosztasra-epulo-gazdasagrol

 

 

A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend:

http://ec.europa.eu/DocsRoom/documents/16881