Üdvözöljük a

A fogyasztóvédelmi törvény, békéltető testületi eljárást érintő módosulása | Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

A fogyasztóvédelmi törvény, békéltető testületi eljárást érintő módosulása

Szerző: bkmkik.hu | 2016. július 18.

2016. július 4. napján lépett hatályba a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.) azon pontjának módosítása, melyben a békéltető testület előtti eljárások tekintetében a vállalkozásokat terhelő együttműködési kötelezettség keretében teljesítendő megjelenésre irányuló rendelkezést pontosította a jogalkotó.

Ismeretes, hogy a vállalkozásokat a békéltető testület előtti eljárás során együttműködési kötelezettség terheli, mely két részből tevődik össze: Együttműködésük során egyrészt szükséges – a békéltető testület felhívására – a válaszirat megküldése, másrészt – adott esetben – megjelenési kötelezettség („meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételének biztosítása”) is terheli a cégeket.

A békéltető testület eljárásán teljesítendő megjelenési kötelezettség a korábbi törvényszöveg nyelvtani értelmezése tekintetében számos esetben problémát jelentetett, mivel az nem tett említést a fióktelepről, ugyanis a jogszabály úgy fogalmazott, hogy „amennyiben a vállalkozás székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.”

Mindezek alapján tehát a vállalkozások egy része úgy vélte, hogy az eljárásban az érintett vállalkozást azért nem terheli megjelenési kötelezettség, mivel a vonatkozó megyében „csupán” fióktelepe van bejegyezve. Ezért szükséges nyomatékosítani, hogy a gazdasági társaságokat, vagyis a vállalkozásokat érintő alapvető rendelkezéseket a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, azaz a „cégtörvény” (a továbbiakban: Ctv.) definiálja és tartalmazza, így a székhely, telephely és a fióktelep meghatározását is.

A cégtörvény értelmében tehát a cég székhelye a cég bejegyzett irodája, vagyis az a hely ahol, a társaság üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A telephely a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (együttesen létesítő okirat) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található. A cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen – magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban – van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is.

 

Mindezek alapján szigorúan véve, gyakorlatilag a vállalkozások székhellyel és telephellyel rendelkeznek, ugyanakkor a jogalkotó szükségesnek érezte a tevékenység gyakorlására irányuló telephely kifejezést oly módon differenciálni, hogy a megnevezésből következtetni lehessen arra tényre, hogy a tevékenység végzése a cég a székhelytől eltérő településen történik, melyet a fióktelep megnevezéssel eszközölt.

 

A fogyasztóvédelmi törvény vonatkozásában fentiekben részletezett – esetleges – jogdogmatikai kételyt az Fgytv. 2016. július 4. napján hatályba lépett rendelkezése eloszlatta, ugyanis egyértelműsítette normaszövegében a fióktelep megnevezést.

 

Forrás: bkmkik.hu

 

 

A vonatkozó jogszabályok szövege megtalálható az alábbi weboldalakon:

 

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=30909.321947

 

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=30909.315799

 

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=101684.321404